Az idegenhonos növény jó pár trükköt ismer, de hazai sikerének legfőbb oka az ember: ha a természeten múlna, néhány éven belül a mostani töredékére csökkenne az állomány. Allergiásoknak érdemes északi hegyeinket felkeresni néhány szabad lélegzetvétel reményében.

Augusztus elején megkezdődött a parlagfű virágzása, mondhatni menetrend szerint érkezett a csaknem kétmillió magyar életét megkeserítő parlagfű-allergia szezonja. Ahogy visszatér a nyugodt, napos idő, úgy borul narancsba és pirosba az országos parlagfűpollen-térkép, ami magas és nagyon magas koncentrációt jelez. A Nemzeti Népegészségügyi Központ közleménye szerint a szezon tetőzése még hátra van, augusztus végén, szeptember elején várható.

A leginkább náthára hasonlító tüneteket közismerten saját immunrendszerünk váltja ki, amikor idegen behatolóként érzékel egy egyébként ártalmatlan anyagot, esetünkben a parlagfű pollenjét. A panaszok súlya egyéni érzékenységen múlik, egyeseknél viszonylag jól kordában tartható, de sokak életminőségét rendkívüli módon rontja, ezek a hetek napi 24 órás kínlódással járnak. Elbújni sem lehet előle, a mikroszkopikus szemcsék mindenhova eljutnak. Rossz hír ráadásul, hogy

a számára kedvező körülmények miatt a hazai parlagfűállomány erős, burjánzik, az időjárás pedig előre láthatóan mélyen az őszbe nyúlva biztosítja a pollenszórás feltételeit.

Az ismerd meg az ellenséged, hogy könnyebben győzhess jegyében most a "másik oldalról" közelítünk a témához, vagyis a parlagfű szemszögéből. Dr Csecserits Anikó botanikust, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársát kérdeztük arról, hogy mi a parlagfű elképesztő hazai sikerének a titka, hogyan képes hónapokra megkeseríteni milliók életét, illetve hova menekülhetünk néhány szabad lélegzetvétel reményében. (24.hu)