Pert nyertek a Parlamentből kitiltott újságírók Kövér László ellen Strasbourgban
Az Index számolt be, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának(EJEB) ítélete szerint megsértette hat újságíró szólásszabadsághoz való jogát Kövér László, az Országgyűlés elnöke, mikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből - írja az euronews.com.
Kitiltás az MNB-botrányról szóló kérdezősködésért
Hat újságírót tiltott ki a Parlamentből 2016. áprilisában Kövér László. Bakró-Nagy Ferenc és Fábián Tamás az index.hu-nak, Kaufmann Balázs a 24.hu-nak, Kovács Klára és Mándli Iván Szabolcs a nol.hu-nak, Fekete Norbert pedig a hvg.hu-nak dolgozva tudósított a Parlamentből április 25-én. Az újságírók a Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül történő pénzosztásáról próbálták az országgyűlési képviselőket kérdezni, miután egy közérdekű adatigénylés után kiderült, hogy több milliárd forint közpénzt kaptak különböző, a kormánypárttal kapcsolatba hozható cégek. Az újságírók, hogy megszólaltathassanak kormánypárti képviselőt, megsértették az akkor érvényben lévő területi korlátozást, azaz olyan területre is beléptek, és próbáltak kérdezni politikusokat, ahol ezt a szabályok szerint nem tehetik.
Még aznap levelet kaptak az érintett újságírók szerkesztőségei, melyben az Országgyűlés sajtófőnöke közölte, hogy másnaptól kitiltották őket a Parlamentből, mert megszegték a házelnöki rendelkezésben előírtakat.
A hat újságíró 2016. szeptember 12-én tudósíthatott legközelebb a Parlamentből személyesen, annak ellenére, hogy kérvényezték, hogy júniusban ott lehessenek a Alaptörvény 6. módosításának vitáján, erre azonban nem kaptak lehetőséget. Mivel Magyarországon nem volt jogorvoslati lehetőség, az újságírók az EJEB-hez fordultak.
TASZ: sérült az újságírók szólásszabadsághoz való joga
Az ügyüket a strasbourgi bíróságon képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint ezzel sérült a szólásszabadsághoz való joguk, azon belül is az a joguk, hogy a sajtó képviselőjeként közéleti eseményekről információt közvetítsenek a társadalom felé.
A magyar kormány képviselőinek azon érvelésével egyetértett a testület, miszerint a házelnöki rendelkezés a parlamenti munka háborítatlanságát szolgálja, és a rendelkezést tudatosan megszegő újságírók számolhattak azzal, hogy ezért szankció jár.
Az újságírók határozatlan időre szóló kitiltása viszont nem állt arányban a tettükkel, és nélkülözte az eljárási garanciákat, ezért adott a bíróság nekik igazat. Többek közt kiemelték, hogy Kövér nem vonta be az újságírókat a döntés meghozatalába, és hogy hiányoztak a jogorvoslati fórumok, ahol kifejthették volna az érveiket.
Ez alapján állapította meg a strasbourgi testület, hogy a kitiltásuk sértette az Emberi Jogi Egyezmény 10. cikkében garantált szólásszabadsághoz való jogukat.
Az államnak nem vagyoni kártérítésként 4574 eurót (körülbelül 1,6 millió forintot) kell fizetnie. A döntés ellen a bíróság Nagykamarájához fordulva fellebbezhetnek.
Változtatni kell a gyakorlaton
A strasbourgi bíróság döntése azt jelenti, hogy mostantól minden, a Parlamentből hasonló indokkal kitiltott újságíró sikerrel perelhetné Magyarországot, írja az Index.
A bíróság döntése önmagában nem szünteti meg az újságírók kitiltásának gyakorlatát, de a rendszerből az következik, hogy orvosolni kell a kitiltásra lehetőséget adó jogi szabályozást, és az ítélet végrehajtásának a része lesz a gyakorlat megváltoztatása
- mondta a TASZ jogásza a lapnak.
A 2016-os ügy óta egyébként több ponton szigorítottak a szabályokon.