Balogh László előadásában kiemelte: a feladat egészét tekintve nemzetgazdasági jelentőségű, míg a pénzügyi ismeretek gyarapítása az egyes emberek, illetve háztartások szintjén ugyancsak megkerülhetetlen, hiszen segít eligazodni a pénzügyi piac egyre nehezebben értelmezhető, bonyolult termékei között. "Szinte minden döntésünknek van anyagi vonzata, és pénzügyi döntéseink mindegyike kockázattal jár" - fogalmazott, leszögezve: a pénzügyi világtól nem félni kell, hanem ismerni az "ösvényeit", és ügyesen használni a lehetőségeit.

A magyar lakosság pénzügyi kultúrájáról szólva kijelentette: 2010-es és 2015-ös felmérések szerint hazánk az OECD országok középmezőnyébe tartozik. A magasabb elkölthető jövedelmek jelentősen csökkentették a családok pénzügyi sérülékenységét, ám ez nem növelte automatikusan a pénzügyi tudatosságot - fejtette ki. Általános probléma a ciklikusság kezelése és a carpe diem szemlélet - közölte.

A takarékosság és pénzügyi tudatosság összefüggéseit elemezve elmondta: szakemberek szerint a váratlan helyzetekre 3-6 havi jövedelem nyújt biztonságos hátországot. E vélemény helyességét igazolja, hogy bár a koronavírus-járvány idején a lakosság 35 százalékának romlott az anyagi helyzete, ám nehézségeik áthidalására többnyire elég volt nagyobb kiadásaikról lemondani, illetve készpénzben lévő tartalékaikat mobilizálni. A hitelmoratórium komoly segítséget jelentett, a lakossági ügyfelek kétharmada élt vele - hangsúlyozta. Ám arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csak átmeneti megoldás és a kormány tudatos, az adósok biztonságát szolgáló döntése volt a rászorulókra szűkíteni a moratórium korábbi alanyi jogú hozzáférését.

Mindez rávilágít az öngondoskodás jelentőségére is, melyben az OTP tavalyi felmérése alapján 2011 óta folyamatosan növekszik a lakosság tudatossága és aktivitása - húzta alá. Ezzel párhuzamosan viszont azok aránya is magasabb lett valamivel, akik otthon tartják spórolt pénzüket - tájékoztatott. A pénzügyi tervkészítés pedig még mindig nem a magyarok erőssége - tette hozzá.

A kormányzati intézkedésekről és azok eredményeiről szólva felidézte: 2017-ben fogadták el a pénzügyi tudatosság erősítésére vonatkozó nemzeti stratégiát, mely 7 kiemelt célt fogalmaz meg, végrehajtása pedig 2 éves cselekvési programokon keresztül zajlik. Sikerként említette, hogy ennek nyomán az alaptantervbe beépültek új pénzügyi témák, míg a szakképzésben ma már kötelező tárgyként szerepel a pénzügyi és vállalkozási ismeretek. Emellett ingyenesen elérhető tankönyvek, munkafüzetek is megjelentek és jelentős lépések történtek az oktatási intézményekben a készpénzmentes fizetési módok elterjesztése érdekében.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, a konferencián arról beszélt, hogy a 2007-2008-as gazdasági világválság után a koronavírus-járvány újra előtérbe helyezte a pénzügyi tudatosságot. Ám amíg az előbbi váratlanul ért mindenkit, a pandémia miatti recessziót rendszerszinten sokkal tudatosabban és felkészültebben kezelte az ország és az egyének szintjén is kedvezőbbek a tendenciák.

Szavai szerint az elmúlt tíz évben 13-szorosára nőtt a lakossági állampapír-állomány és összességében is nőttek a lakossági megtakarítások. Így bár 2008 után dinamikusan bővült a lakossági hitelfelvétel, ez nem járt a háztartások eladósodásával és pénzügyi sérülékenységének számottevő növekedésével.

Az emberek tudatos megtakarításai és célszerű hitelfelvételei nem csak a lakosság pénzügyi sérülékenységét csökkentették, de a magyar gazdaság kiegyensúlyozott és dinamikus növekedéséhez is hozzájárultak - mondta. Kitért arra is, hogy az új, innovatív digitális megoldások látványos térhódítása zajlik, mely átformálja pénzügyi szokásainkat. Az új lehetőségek azonban új kockázatokat is hordoznak, így fontos ezek megismerése, használatuk megtanulása, mert itt is érvényes, hogy a pénzügyi biztonság alapfeltételei a gondosság és a tudatosság - fogalmazott az elnök.

Pajtókné Tari Ilona, az egyetem rektora a konferencia célját ismertetve az eseményen elmondta: az egyetem és a számvevőszék között idén májusban jött létre az az együttműködési megállapodás, melynek egyik sarokpontja a hallgatók pénzügyi ismereteinek gyarapítása, pénzügyi tudatosságának erősítése.

Ennek jegyében szervezték meg a "Mit jelent a takarékosság a XXI. században?" című konferenciát, mely a partnerség első eredménye - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a továbbiakban közös kutatások, felmérések megvalósítását is tervezik. (MTI)