Ez azonban kétélű fegyver, hiszen egyrészt az emberek politikai emlékezete nem olyan rövid, hogy ne jutna eszükbe az elmúlt évek számos huzavonája a felújítással kapcsolatban, másrészt a Lánchíd túl fontos építmény ahhoz, hogy helyi ügyként kezeljék.

Ez derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból.

A Lánchíd felújításának kérdése legalább egy évtizede napirenden van. Egy 2011 őszén elvégzett vizsgálat megállapította, hogy ki kell cserélni a híd pályaelemét, javítani kell a korrodált acélszerkezeteket, a nem megfelelően működő hídsarukat, valamint meg kell szüntetni a láncszerkezet szorulásait.

A Budapesti Közlekedési Központ 2013-ban ki is írt egy tendert a híd és az alagút felújításának tervezésére. A nyertesnek 2014-re el kellett volna készülnie a tervekkel, a munka pedig 2-3 évig tartott volna az akkori elképzelések szerint. A malmok azonban lassan őröltek és az engedélyezési, valamint kiviteli tervek 2017 elejére készültek el.

Akkor még úgy volt, hogy a munkálatok 2017 nyarán elkezdődhetnek és a 22,3 milliárd forintos rekonstrukció 2019 végén fejeződhet be. Később a Városháza pontosított és inkább 2020 tavalyi átadást prognosztizált.

Ekkor robbant a bomba, hogy a felújítás - amelybe bevonták volna a pesti oldal villamos alagútját -, nem 2,5, hanem 6 évig tartana. A Napi.hu szúra ki, hogy Budapest 2018-as költségvetésében már szétválasztották a munkafolyamatokat: magát a Lánchidat 2018 és 2021 között újították volna 11,1 milliárdos összköltséggel, az alagutat 2021-től 2024-ig 5,7 milliárdból, a Széchenyi István téri villamos-alagutat pedig 2018 és 2020-között 5,2 milliárdért. Ha valóban ez a forgatókönyv valósult volna meg, akkor az azt jelentette volna, hogy a közlekedőknek hat éven át kellett volna az átkelőt és környezetét.

Ezt Tarlós István természetesen cáfolta és akkor már 3-3,5 évben maximálta a felújítás hosszát.

Később a városvezetés újra átgondolta a számokat és egy 2018 tavaszi előterjesztésben már azév szeptemberi indulással és 2021 végi befejezéssel számoltak, sőt ekkor már az alagutat és a Clark Ádám teret meg sem merték említeni, úgy fogalmaztak, hogy ezek felújítására csak később, a szükséges források rendelkezésre állása esetén lehet pénzt fordítani.

Tarlós István ezen is csavart egyet, mikor 2018 májusában az Indexnek azt nyilatkozta, hogy 2019 őszi felújítást fog javasolni a közgyűlésnek, ugyanis a híd főtartói még jó állapotban vannak.

Később a főváros, a rendelkezésre álló keretet jóval meghaladó ajánlatokat kapott a munkára, így az nem kezdődhetett meg.

Karácsony Gergely szintén azzal a problémával szembesült, hogy a rendelkezésre álló pénz nem fedezi a felújítást, a kormány pedig hajthatatlannak bizonyult azzal kapcsolatban, hogy kipótolja a hiányzó összeget.

Közben jött a koronavírus, az önkormányzatok kivéreztetése a legfrissebb hírek szerint a kormány a tűzijátékra mintegy 1,3, az augusztus 20-i rendezvényekre pedig 6,5 milliárd forintot költene, amely pénzt pedig megoldhatná a Lánchíd felújításának problémáját.

Az embereknek a negyede hibáztatja a jelenlegi városvezetést

A Lánchíd felújításának csúszásáért az emberek 44 százaléka szerint a kormány tehető felelőssé, ugyanis nem biztosítottak megfelelő forrást az ország jelképének számító építmény renoválására - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Az előző városvezetést 23 százalék hibáztatja, a jelenlegit pedig 27. A fennmaradó 6 százalék úgy nyilatkozott, hogy nincs felelőse a csúszásnak, ez a nagyberuházások sorsa.

Ha politikai oldalak szerint nézzük a kérdést, akkor a csúszást 67 százalékban az Orbán-kormányhoz és a Tarlós István vezette önkormányzathoz kötik az emberek, míg Karácsony Gergelyt és apparátusát 27 százalék hibáztatja.

Jelentős különbségek vannak a helyzet megítélésében aszerint, hogy a válaszadók hol laknak. A budapestiek 21 százaléka hibáztatja a jelenlegi és 19 százaléka az előző városvezetést, míg a kormányt nagyon sokan, 55 százalékuk teszi felelőssé. Hasonlóan gondolkoznak a megyeszékhelyen élők is.

Érdekes, hogy a kisebb városok lakóinak 30 százaléka a Tarlós-érához köti a csúszást. Nem úgy a községek lakói: ők 36 százalékban Karácsonyéket hibáztatják és csak 34 százalékban a kormányt, illetve 19 százalékban a Tarlós-adminisztrációt. Az ő körükben egyébként, magas, 11 százalék azok aránya, akik beletörődnek abba, hogy ezek a beruházások már csak ilyenek.

A 8 általánost végzettek 34 százaléka a jelenlegi budapesti vezetést okolja, a kormányt 35, az előző vezetést pedig 25 százalék gondolja hibásnak. A kormányt okolók között kiugróan sokan vannak az érettségizettek, de a diplomások 46 százaléka is így vélekedik.

A kutatásból kiderül, hogy a Lánchíd kérdése nem osztja meg az időseket és a fiatalokat, nagyjából minden korosztályban ugyan annyian hibáztatják a kormányt, Karácsony Gergeléyket és Tarlós Istvánékat.

Ugyan ezt mutatja a nemek közötti bontás is, vagyis nem alakult ki törésvonal a hídfelújítás kapcsán. (napi.hu)