A konferencia második, “Puha cenzúra, öncenzúra, cenzúra, felfüggesztés, bedarálás – irányok és lehetőségek” című újságírói blokkjának résztvevői Pető Péter, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese, D. Bányász Gergő, a HírTV belpolitikai főszerkesztője, Gál J. Zoltán a Vasárnapi Hírek főszerkesztője és Rajcsányi Gellért, a Mandiner.hu főszerkesztője voltak.

A beszélgetés elején Pulai András, intézetünk igazgatója ismertette a Publicus Intézet közvélemény-kutatását, mely a Népszabadság felfüggesztése után készült, és melyből a következők derültek ki:

• a válaszadók 85 %-a fontosnak tartja a kormánytól független sajtót,
• 1/3-a hallott a Népszabadság kormányközeli felfüggesztéséről és
• 2/3-a szerint pedig a kormány nagyobb ráhatással rendelkezik a magyar médiára.

Az adatok alapján Pulai András arra következtetett, hogy a Fidesz médiastratégiája beérni látszik.

Arra a kérdésre, hogy mennyire érezhető az irányított médiapiac hatása, Pető Péter megjegyezte, hogy ami jelenleg Magyarországon zajlik, az „sajtótörténeti unikum”. A magyar demokrácia történetében soha nem volt még ennyire centralizált a média és további félelemre ad okot, hogy a regionális lapok jelentős része is kormányközeli vállalkozókhoz kerülhet.

D. Bányász Gergő szerint – habár a HírTV stabil, önálló alapon nyugszik – a médiapiac egyre szűkül, az egyetlen megoldás pedig a külföldi tőke bevonása. Gál J. Zoltán hozzátette: a kiszolgáltatottság nem csak tartalomban jelenik meg, ugyanis a kormánypárt már a második olyan nyomdát szerezte meg, amely országos napilapot képes nyomtatni. A külföldi tőkével kapcsolatban Gál J. Zoltán azt mondta el, hogy szerinte a magyarországi médiapiac veszélyes hely a média-befektetők számára.

Ezután Rajcsányi Gellért felszólalásában kiemelte, hogy a magyar politikai sajtó helyzete jelenleg rossz, és – amellett, hogy a magyar print sajtó válságban van, mind a reklámpiaci helyzet, mind a változások hiánya miatt – nincs olyan nemzetközi modell, amelyre a magyar sajtó támaszkodhatna. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy ha a médiapiacot tisztán piaci szempontok irányítanák, a többi országos politikai napilap – alacsony példányszámaik miatt – már rég megszűntek volna.

A magyar média fejlődése nyomán kialakult elaprózódott helyzettel, illetve a homályos tulajdonosi viszonyokkal kapcsolatban Pető Péter hozzáfűzte, hogy sem a történelmi dilemmák, sem a technológiai változások, sem pedig a gazdasági okok nem magyarázzák a Népszabadsággal történteket, ugyanis ezek az okok mindenhol jelen vannak. Szerinte a valódi magyarázat a történtekre, hogy politikai merénylet történt, amelyre a kiadók nem megfelelően reagáltak.

D. Bányász Gergő szerint a HírTV ebből a szempontból működőképes, ugyanis a médium magyar tulajdonban van, tulajdonosát pedig mindenki ismeri – hozzátéve, hogy a HírTV szolidáris a többi médiapiaci szereplővel. Elmondása szerint jelen helyzetben különösen fontos a szolidaritás, melyet az összes médiumra ki kell terjeszteni, a piacon pedig szükség van egy folyamatra, amely után a tulajdonosi adatok nyilvánosságra hozhatók.

Gál J. Zoltán a szolidaritással kapcsolatban megjegyezte: vannak újságok, illetve „újságnak látszó orgánumok”, amelyek pártirányítással működnek, ebből adódóan a szolidaritás más értékeket vesz fel, hozzátéve, hogy a sajtó kiszolgáltatottsága a magyar politika felé nem új keletű dolog, az állam a reklámpiac segítségével telepszik rá a médiumokra, így a sajtópiacon nincs piacgazdaság, az olvasók esetében viszont igen, mivel érzik a változásokat. Emiatt olyan struktúrát kell létrehozni, amiben az olvasók megbízhatnak. Rajcsányi szerint a magyar médiapiacon ma nem lehet klasszikus, nagy szerkesztőségekre alapuló modellt létrehozni, viszont az alacsony költségvetésű kis műhelyek működőképesek lehetnek.

Összefoglalva a beszélgetést, Pulai András megjegyezte, hogy nem látható, mi jön az irányított média után.

A közönség kérdéseire reagálva a beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy ma Magyarországon nincsenek olyan vállalkozók, amelyek sajtóterméket vásárolnának vagy támogatnának, közösségi finanszírozásból országos napilap pedig nem tartható fenn. Pető Péter kiemelte, hogy a Népszabadság megszüntetésével a magyar hírpiac egyik legbiztosabb beszállítóját veszítette el, amelynek híreire azelőtt több más médium is támaszkodott. A nyomtatott termékekkel kapcsolatban Rajcsányi ezután újból megjegyezte, hogy szerinte a print média korszaka leáldozóban van, több kisebb műhelyre van szükség. A nyomtatott sajtó létjogosultsága mellett érvelve Gál J. Zoltán elmondta, hogy azok feladata a hírek értékelése és megértetése, ami nélkülözhetetlen a nyilvánosságban. A Klubrádióval kapcsolatban hozzátette, hogy nemcsak a nyomtatott sajtó, de a kereskedelmi rádiók esetében is hasonlóan torz viszonyokról beszélhetünk.

millenniumintezet.hu