2020. augusztus 9-én elnökválasztást tartottak Fehéroroszországban, amelyet minden jel szerint elcsalt az országot 1994 óta vezető Aljakszandr Lukasenka. A választást követően nagyszabású tüntetések kezdődtek, melyek egészen 2021 első hónapjaiig kitartottak. A fehérorosz államfő hatalmát Vlagyimir Putyin közbeavatkozása mentette meg, aki azóta egyre szorosabban fűzi Oroszországhoz nyugati szomszédját. Lukasenka és Fehéroroszország ténylegesen önállósága lényegében megszűnt, az ország területét adta Moszkva ukrajnai háborújához. A tüntetők és a fehérorosz ellenzék maradéka elleni megtorlások napjainkig folytatódnak, épp január elején két nagyobb per is indult, és hamarosan Lukasenka elnökválasztási ellenfelét is bíróság elé állítják – távollétében. - írja a Portfolio

Leszámolnak a fehérorosz ellenzék maradékával

Miközben már hetek óta egymásnak ellentmondó előrejelzéseket hallani arról, hogy Oroszország legszorosabb szövetségese, Fehéroroszország vajon az ukrajnai háborúba való belépésre készül-e, az „Európa utolsó diktátorának” is nevezett Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök újabb offenzívát indított országán belül az utolsó kritikus hangok elnyomására.

Január 5-én kezdődött meg Alesz Bjaljacki és két társának pere Minszkben. Bjaljacki alapította 1996-ban a Vjaszna (Tavasz) Emberi Jogi Szervezetet, amely a legnagyobb fehérorosz emberi szervezet, igaz, saját hazájában 2003 óta törvényen kívüli. Az emberi jogi aktivista tavaly elnyerte a béke Nobel-díjat az orosz Memoriallal és az ukrán Polgári Szabadságok Központjával együtt.

Bjaljacki két társával – Valjancin Sztefanoviccsal és Uladzimir Labkoviccsal – 2021 júliusa óta van őrizetben. A Vjaszna szerint azzal vádolják őket, hogy szervezetetten nagy mennyiségű készpénzt csempésztek át a fehérorosz határon, illetve a közrend súlyos sérelmére közösségben elkövetett cselekményeket pénzeltek. Negyedik társuk, a Lengyelországba menekült Zmitro Salaujov fölött távollétében mondanak majd ítéletet. A vádlottakat 7-től 12 évig tartó börtönbüntetéssel sújthatják.

Fehéroroszország Oroszországnak való teljes alárendelődését jól mutatja, hogy a bíró elutasította, hogy a tárgyalást orosz helyett az ország hivatalos nyelvén, fehéroroszul folytassák le, és fehérorosz tolmácsot sem biztosítottak az ezt kérő emberi jogi aktivistának.

The trial of the Human Rights Center "#Viasna" starts today in #Minsk.

Valiantsin Stefanovic, Uladzimir Labkovich and 2022 Nobel Peace Prize laureate Ales #Bialiatski will be sentenced.#FreeViasna pic.twitter.com/mDoXhOpkoh

— NEXTA (@nexta_tv) January 5, 2023

Január 9-én egy másik per is elkezdődött Minszkben: az egykor legnagyobb fehérorosz független hírportál, a Tut.by öt munkatársát többek között adócsalással és felbujtással vádolják. A vádlottak padján ténylegesen a lap főszerkesztője, Marina Zolatova, illetve főigazgatója, Ljudmila Csekina ül, akik még 2021 májusa óta vannak előzetes letartóztatásban, a másik három vádlott már korábban elmenekült az országból.

The "trial" against https://t.co/paydd6hELe editor-in-chief Marina Zolatova & the journalist Lyumila Chekina, opened today in #Minsk.
The two brave journalists, behind the bars from May 2021, were put on the list of terrorists by the #Belarus KGB.
The whole world is watching. pic.twitter.com/r2oSz3GjPV

— Eleonora Mongelli (@EleMongelli) January 9, 2023

És ezzel nincs vége a bírósági tárgyalásoknak: január 17-én kezdődik távollétében Szvjatlana Cihanovszkaja pere. Cihanovszkaja a 2020-as elnökválasztáson Lukasenka kihívója volt, miután az elnökjelöltségre pályázó férjét bebörtönözték. Cihanovszkaja szerint a fehérorosz diktátor elcsalta a választást, valójában ő nyerte meg a voksolást. A politikusnő később Litvániába szökött, tartva attól, hogy őt is börtönbe vetik. Most hazaárulás és a hatalom megszerzésére irányuló összeesküvés vádjával indul ellene per. Cihanovszkaja jelenleg a Koordinációs Tanács nevű fehérorosz emigráns kormány vezetője.

Belarusians made a clear choice for democracy & freedom in 2020. Even though the election was stolen by the dictator, the struggle for this choice continues & it won't stop until we are free. We know that Belarus belongs to Europe in the family of free democratic nations. pic.twitter.com/Hh46ZBB2Lb

— Sviatlana Tsikhanouskaya (@Tsihanouskaya) January 10, 2023

Szerdán Minszkben letartóztatták Andrej Dmitrijev ellenzéki aktivistát, aki szintén elindult a 2020-as elnökválasztáson, és 1,2 százalékkal hivatalosan a negyedik helyen végzett. A fehérorosz hatóságok azt mondták, „szélsőséges” tevékenységek miatt vették őrizetbe a politikust. A vád szerint „lázadásokban” vett részt 2020 augusztusában és szeptemberében, 33-szor volt külföldön 2020 óta, tevékenységeit pedig külföldről irányították. Dmitrijev viszonylag mérsékelt módon bírálta Lukasenka rezsimjét. A fehérorosz nyomozó hatóság egy Hillary Clintonnal közös képet is közzétett róla, azt bizonyítandó, hogy a Nyugat zsoldjában áll.

The Investigative Committee of Belarus accused ex-presidential candidate Andrei Dmitriev of rioting during the 2020 protests and of "contacts with the West" in particular with Hillary Clinton.

The Investigative Committee published a photo of Dmitriev with Clinton as evidence. pic.twitter.com/DpxMp2UJJl

— NEXTA (@nexta_tv) January 13, 2023

2501 év börtön

A Vjaszna év elején nyilvánosságra hozta 2022-es adatait a Lukasenka-rezsim repressziójáról. Eszerint tavaly 1242 embert (942 férfit és 300 nőt) ítéltek el politikai indíttatású ügyekben, a politikai foglyok pedig összesen 2501 év börtönbüntetést kaptak. A büntető törvénykönyv leggyakrabban alkalmazott rendelkezései a közrend megsértésére, valamint Lukasenka vagy a rezsim más képviselőinek megsértésére vonatkoztak.

Jelenleg 1442 politikai fogoly lehet Fehéroroszországban.

Lukasenka-ellenes tüntetés az  Amikor a virágok nem hallgatnak című dokumentumfilmből. Forrás: BIDF

A Human Rights Watch 2023-as világjelentésében arról írt, hogy tavaly magasabb fokozatszámra kapcsolt a fehérorosz civil társadalom elnyomása. (Valószínűleg nem függetlenül az ukrajnai háborútól.) A jelentés szerint a fehérorosz politikai foglyok megalázó bánásmódnak és fizikai bántalmazásoknak vannak kitéve a hatóságok részéről. Egy „huliganizmus” miatt elítélt emberi jogi aktivistát például állítólag rendszeresen áramütésekkel kínoznak, és arra kényszerítették, hogy 8 órán át álljon a hidegben kabát nélkül. Egy októberben hozott fehérorosz törvény szerint már az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága sem vizsgálódhat a fehérorosz állampolgárok által tett emberi jogi panaszok ügyében.

Decemberben a fehérorosz parlament olyan törvényt hozott, amely lehetővé tenné az államnak, hogy megfossza állampolgárságuktól a külföldre menekült fehéroroszokat, akkor is, ha más országnak nem állampolgárai. Az állampolgárság elvételéről eseti jelleggel az államfő, azaz Lukasenka dönthet. Jelenleg több mint 11 ezer fehérorosz menekült élhet Európa különböző országaiban. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egyébként tiltja az állampolgárságtól való megfosztást.

Amikor a virágok nem hallgatnak

A január 21. és 29. között megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF) látható egyik film, az Amikor a virágok nem hallgatnak a fehérorosz tüntetéseket és a tüntetők elleni megtorlást mutatja be, időnként megrázó felvételeken. Egy fiatal fehérorosz nő egy a nemzetközi emberi jogi szervezetek számára készített felvételen részletesen elmondja, milyen megaláztatásoknak tették ki a nőket egy fogvatartási központban, ahová a tüntetéseken a rendőrség által letartóztatott emberek kerültek.

A dokumentumfilmben eredeti felvételeket láthatunk a 2020-2021-es tüntetésekről, de több rejtett kamerás videófelvételt is bemutatnak, például arról, hogy a gyűjtőfogházban az erőszakszervezetek emberei trágár szavakkal illetik és ütlegelik az oda kerülő politikai foglyokat. A film egy fiatal családanya, illetve egy fiatal, többgyerekes házaspár történetét mutatja be, akik mindannyian részt vettek a tüntetéseken. A fiatal házaspár férfi tagja a demonstrációk során egy gránátrobbanás miatt súlyosan megsebesült a lábán, később sikeresen Lengyelországba menekült, de családját hátra kellett hagynia.

A fehérorosz dokumentumfilm-rendező, Andrei Kutsila fekete-fehér képeken mutatja be a Lukasenka-rezsim kegyetlenségét, valamint a félelem légkörét, melyben a tüntetéseken részt vett embereknek kell élniük.

A BIDF-en több orosz, ukrán és fehérorosz témájú dokumentumfilm is látható lesz, így például az ukrajnai háború első hónapjairól készült Szabadság tűz alatt, vagy a háború kapcsán az orosz társadalom megosztottságát egyes családok történetén keresztül belül bemutató Szétrombolt kapcsolatok.

Az Amikor a virágok nem hallgatnak vetítési időpontjai és adatlapja a BIDF honlapján található. (Portfolio)