Putyin arra figyelmeztetett, hogy Oroszország kész új nukleáris és nem nukleáris fegyvereket kifejleszteni arra válaszul, ha más államok is így tennének.

Megismételte az orosz vezetés más tagjai részéről már elhangzott figyelmeztetést, hogy Oroszország arra is szimmetrikusan reagál majd, ha az Egyesült Államokban korlátozni fogják tömegtájékoztatási eszközeik munkáját.

Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok késlekedik a fegyver-plutónium újrahasznosításáról és a vegyi leszerelésről megkötött megállapodásokban vállalt kötelezettségeinek teljesítésével. Rámutatott, hogy Washington 2014 óta gyakorlatilag nem vesz részt a békés célú kétoldalú nukleáris együttműködésben.

Az orosz vezető elmondta, hogy amerikai szakértők a 90-es években kétoldalú megállapodások keretében 620 alkalommal látogattak el az orosz nukleáris fegyvergyártás központjaiba. Kifogásolta, hogy a nyitottság ezen a téren gyakorlatilag egyoldalú maradt. Meglátása szerint Oroszország legnagyobb hibája az volt, hogy túlságosan megbízott a Nyugatban, a Nyugaté pedig az, hogy visszaélt ezzel a bizalommal.

Putyin azt állította, hogy az Egyesült Államok legújabb szankciós listájával "nyíltan" arra tesz kísérletet, hogy Oroszországot kiszorítsa az európai energiapiacról és megnyissa az utat saját drága cseppfolyósított földgázának (LNG) exportja előtt. Mint mondta, Amerikában jelenleg példátlan oroszellenes kampány folyik, és a tengerentúlon minden belső problémáért megpróbálják Moszkvát okolni.

Ennek ellenére úgy gondolja, hogy a kétoldalú viszony problémái megoldhatók. Putyin védelmébe vette Donald Trump amerikai elnököt, azt hangoztatva, hogy hivatali partnerét tiszteletben kell tartani, mert mandátumát demokratikus úton nyerte el. Véleménye szerint Trump azért kiszámíthatatlan, mert nem hagyják betartani választási ígéreteit.

Ukrajnáról szólva Putyin kijelentette, hogy a "srebrenicaihoz hasonló mészárláshoz" vezetne, ha lezárnák a határt Oroszország és a fellázadt kelet-ukrajnai tartományok között.

A szomszédos országban kitört válságért Európát tette felelőssé, és hangsúlyozta, hogy csakis az európai hatalmak érhetik el a helyzet megváltoztatását. Elmarasztalta a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök és az akkori ellenzék között 2014-ben megkötött megállapodást szavatoló Németországot, Franciaországot és Lengyelországot, amiért nem tettek semmit a kijevi "fegyveres államcsíny" után.

Azt hangoztatta, hogy Moszkvát nem aggasztja a NATO megerősített katonai jelenléte a balti államokban. Az állította, hogy Moszkva ura a helyzetnek.

Hangot adott véleményének, hogy a katalóniai és a kurdisztáni függetlenségi népszavazás nyomán kialakult válság a Nyugat által alkalmazott kettős mérce eredménye, amely egyesekben függetlenség- és szabadságharcosokat, másokban pedig szakadárokat lát. Emlékeztetett arra, hogy Európában korábban sokan nem titkolták örömüket más országok szétesése láttán.

Miért kellett annyira meggondolatlanul, az aktuális politikai konjunktúrából és - nyíltan kimondom - a washingtoni idősebb testvérnek való kedvezésből kiindulva, feltétel nélkül támogatni Koszovó elszakadását, hasonló folyamatokat provokálva Európa más régióiban és a világban?

 - tette fel a kérdést Putyin.

Kifogásolta, hogy a Nyugatnak ugyanakkor nem tetszett, hogy a Krím kikiáltotta függetlenségét és népszavazáson döntött az Oroszországhoz való csatlakozáshoz.
Az orosz elnök leszögezte, hogy az ENSZ-nek ma nincs alternatívája.

Elismerte, hogy a világszervezet reformra szorul, de megítélése szerint a változtatásokat fokozatosan kell bevezetni. A fórumon Putyin elítélte Phenjan nukleáris kísérleteit, de hangot adott meggyőződésének, hogy az észak-koreai nukleáris válságot csakis párbeszéd révén lehet megoldani.

A Valdaj Klub többnapos rendezvényének utolsó panelbeszélgetésén Putyin mellett Jack Ma, a kínai Alibaba online webáruház-óriás alapítója és Hamid Karzai volt afgán elnök vett részt.

(MTI)