A mai Egyesült Államok két szempontból is hasznos tanulsággal szolgálhat az európaiaknak.

Megmutatta, milyen könnyen elcsúszhat egy ország a gazdagok öncélú uralma, azaz a plutokrácia irányába, továbbá példáját adta annak, hogyan lehet egy országot két szemben álló törzsre szétválasztani

- kezdi elemzését a Financial Timeson (FT) Simon Kuper publicista.

A napokban egy újabb leckével szolgált az USA: sikerült az ország belpolitikai küzdelmeit manipuláló orosz befolyást pártpolitikai üggyé tennie. A legtöbb republikánus nem azt látja problémának, hogy az oroszok belepiszkáltak a 2016-os elnökválasztásba, hanem azt, ahogy az ügyet az FBI kezelte.

Túl késő

A Kremlnek nagy tervei vannak Európával is. A március 4-ei olaszországi választáson összesen a voksok 58 százalékára számíthat a Moszkva-barát Öt Csillag Mozgalom, az euroszkeptikus Északi Liga és Vlagyimir Putyin orosz államfő pajtása, Silvio Berlusconi pártja. Úgy tűnik, Európa kétségbeesett erőfeszítései az orosz befolyás megállítására elkéstek.

Sokan azt állítják, hogy a Kreml manipulációjáról szóló figyelmeztetések nem többek hisztériánál. Igaz, hogy az amerikai elnökválasztás vagy a brit népszavazás eredményét nem ez döntötte el, hanem számos más tényező, ám ha megnézzük, hogy az USA több államában is kevesebb mint 100 ezer voks döntött Donald Trump ingatlanmágnás javára, akkor könnyen arra következtetésre juthatunk, hogy az orosz beavatkozás elbillenthette a mérleget az általa kívánatosnak tartott irányba.

Putyin rájött

Az orosz vezetés az elmúlt tíz évben fokozatosan ismerte fel a dezinformációs hadviselésben rejlő előnyöket. Putyin rájött, hogy ezzel gyorsabban elérheti a céljait, mint katonai erővel vagy gazdasági eszközökkel. A Kreml fő célja, hogy szétverje az EU-t és a NATO-t, mert úgy gondolja, hogy az ezt követően kialakuló zavaros nemzetközi helyzetben a jelenleginél sokkal fajsúlyosabb játékosként halászgathatna.

A leggyorsabb módszer ennek a célnak elérésére az, ha felfújja a helyi populista mozgalmakat, a brexitpátiaktól az Öt Csillagig, ha minden európai terrortámadás után összeesküvés-elméleteket terjeszt arról, hogy valójában a helyi kormányok manipulálják ezekkel a közvéleményt.

A legütősebb dezinformációs sztorik közé tartozik például az, amely szerint Soros György magyar származású üzletember akarja bevándorlókkal elárasztani Európát, hogy a NATO Oroszország megszállására készül, illetve a Nyugat hazudik az orosz sportolók doppingbotrányával kapcsolatban és egyébként is minden bajáért az oroszokat okolja.

Meggyengített média

Azzal, hogy helyi politikai mozgalmak szájába adja a mondanivalóját, Moszkva azt az érzetet kelti, hogy sokkal többen értenek vele egyet, mint amennyien valójában. A hamis hírekkel (fake news) aláássák a médiába vetett bizalmat

- nem véletlen, hogy az utóbbi időkben egyik kedvenc célpontjuk a BBC.

És az európai kormányok majd hogy nem tehetetlenek ezzel a csodafegyverrel szemben. Stephan Lewandowsky, a Bristol University pszichológiai professzora csak annyit tud ajánlani, hogy figyelmeztessék az embereket: kezeljék kétkedően a közösségi médiában terjedő híreket.

Kövessék figyelemmel, mely hírforrások köthetők a Kremlhez

- teszi hozzá ehhez Michel Rademaker, a Hague Centre for Strategic Studies elemzője. Szerinte a hagyományos médiának nem kellene átvenni az Oroszországban gyártott híreket, sőt még cáfolnia sem kellene azokat.

Pisztollyal géppuskával szemben

Ugyanakkor a helyzetet jól jellemzi, hogy az Európai Bizottság East StratCom csoportjának, amelyet az orosz dezinformáció elleni fellépésre hoztak létre, mindössze hat alkalmazottja van, akik közül csak három főállású.

Eközben a Kremlhez köthető szentpétervári Internet Research Agency, azaz a trollgyár, amelynek fizetett alkalmazottai fiktív hírek előállításával foglalkoznak nemrégiben növelte a korábbi háromszorosára, 12 ezer négyzetméterre irodái alapterületét. (Ez a negyede a budapesti Duna Plaza bevásárlóközpont területének.)

napi.hu