Több akadálya is van annak, hogy Orbán Viktor megállapodjon Vlagyimir Putyinnal a 2015 utáni gázszállításokról.

Például az, hogy a felek erről már megállapodtak. Még három-hat évig fedezheti a magyar igényeket a jelenlegi szerződés, ám a 2019 utáni helyzettel kapcsolatban sok a kérdés.

Orbán Viktornak gázügyben nincs miről megállapodnia Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mert a két ország szakcégei korábban már megegyeztek az eddig át nem vett mennyiségek későbbi leszállításáról – közölte lapunkkal egybehangzóan több, az ügyre rálátó forrás. A húszéves, elvileg ez év végén lejáró szerződést Orbán kívánja szóba hozni Putyinnál a holnapi tárgyaláson. Szakértők szerint Magyarország az elmúlt öt év során 15-20 milliárd köbméter gázt nem vett át abból, amire 1995-ben leszerződött. A válság előtt az ország éves fogyasztása mintegy évi 15 milliárd köbméter volt, ma már kilencmilliárdnál is kevesebb fogy.

Anno jó ötletnek tűnt titkos gáztarifánkat a nemzetközi olajárakhoz kötni, ám a mai gáztőzsdéken az árak rendre az olajalapú orosz tarifa alá esnek. Noha a világ a gáztőzsde irányába halad, egy forrásunk szerint nem biztos, hogy Magyarországnak az lenne a jó, ha teljesen elszakadna az olajártól. Mindenesetre a Gazprom tarifája idén 35 százalékkal esik az olajárkrach hatására. Korábbi számításaink szerint emiatt nálunk is legalább tíz százalékkal kellene csökkenteni a gázárat, de a témáról a rezsicsökkentő kormánypárt hallgat.

Noha az orosz gázszállítást szabályozó szerződés és annak módosításai nem nyilvánosak,

forrásaink egybehangzóan kizártnak nevezték, hogy amikor Magyarország konkrétan megtagadta a szerződésből adódó teljes gázmennyiség átvételét, a felek ne állapodtak volna meg a későbbi átvétel időpontjában. Mindezt tavalyelőtt áttételesen a magyar kormány is elismerte,

amikor közel háromszázmilliárdért a tárolók mellé megvette az orosz szerződést birtokló magyar gáznagykereskedőt is. A két évvel korábbi értékelésekben a beragadt gázadagok cégértékcsökkentő hatását még ezermilliárdra tették. Ha a le nem hívott mennyiségek miatti kötbér eltörléséről és a gáz későbbi leszállításáról mégsem sikerült megállapodni az oroszokkal,

a kifizetett százmilliárdok miatt akár Orbán súlyos felelőssége is felmerülhet.

Az sem reális, hogy az át nem vett mennyiségek utólagos lehívásakor az eredeti tarifát kéne fizetnünk. A jelenlegi helyzet kedvez nekünk, mert az árak csökkennek, igaz, erre nincs biztosíték, tehát ez a felek kockázata. Az továbbra is kérdés, hogy a rizikó átvállalásáért az Orbán-kormány miért fizetett százmilliárdokat a német E.ON-nak.

Molnár László energia-szakértő szerint legfeljebb a szerződéshosszabbítások véglegesítésére van szükség. Becslése szerint

az ország gázfogyasztása évi 7-8 milliárd köbméterre eshet, egy-kétmilliárdos hazai kitermelés mellett külföldről hat-hétmilliárdot kéne behozni.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont ezt nyolcmilliárdra teszi. Így évi 3-4 milliárdos orosz behozatalra van szüksége az országnak, a többi beszerezhető a nyugati tőzsdékről. Tartós szállítási fennakadás esetén a hatalmas, jórészt üres gáztárolók segíthetnek. A jelenlegi szerződés számításunk szerint 3-6 évig fedezné az igényeinket, de a korábbi hosszabbítások kiegészítő új mennyiségeket is tartalmaztak – erről beszélnek forrásaink, akik szerint

a tárgyalások a nálunk tárolt orosz gáz mennyiségének növelését is érintik.

A Déli Áramlat lefújásakor a Gazprom világossá tette, hogy a térségünknek szánt gázt 2019-től nem az ukrán, hanem a török–görög határon adják át. Erre érdemben senki nem reagált, ám tény, vezeték hiányában Magyarország aligha tud 2019 utánra ésszerű szerződést kötni. Egy szerződés aláírásával az oroszok is elismernék, hogy csak blöfföltek a szállítások áthelyezésével. A környező országok az elmúlt években sorra meghosszabbították korábbi szerződéseiket, s a körülmények változása esetén az oroszok rugalmasnak tűnnek. Feltűnő lenne tehát, ha pont az oroszbarátság hírébe hozott Magyarország maradna ki.

nol.hu (Címlap: Orbán Viktor és az orosz elnök – gázügyben nincs miről megállapodniuk - Yuri Kochetkov / Reuters)