Első lépése ez az abortusz teljes tiltását célzó kormányzati intézkedéseknek.

Nem megyek most bele az abortusszal kapcsolatos filozófiai, személyiségi jogi vitákba, legyen elég annyi, hogy az emberek magánszférájába, a legbelső magánszférájába történő illetéktelen beavatkozásnak tartom.

Azért látni kell, hogy a legbigottabban vallásos országok, régiók korlátozzák az abortuszhoz való jogot illetve tiltják is. Latin-Amerika, Lengyelország, az USA legsötétebb tagállamai.

Ebbe a körbe lépünk be, évek óta tartó célozgatásokat, nehezítéseket, és egyházi segédlettel űzött kellő agymosást követően hamarosan mi is.

Az abortusz körüli viták, tiltó rendelkezések hivatalos indoka a népesség elöregedése, fogyása, elsősorban Európában.

Valós tényeknek hamis indokként felhasználása – ezzel jellemezhető a tiltás.

A népesség fogyása, a születések számának csökkenése nem az abortuszok következménye.
Pontosabban a művi vetélések száma a születésszám nagyarányú fogyását nem magyarázza!

Európa elöregedése nyilvánvalóan számtalan okra vezethető vissza: leginkább a jóléti államok magas életszínvonala, mely a nők munkavállalásával, karrier-lehetőségeinek kihasználásával jár együtt.
Ilyen életstratégiának (szívük joga!) ellentmond több gyermek nevelése.

Magyarországon – kisebb részben hasonló okok mellett – a kilátástalan jövőkép és a megélhetési helyzet a döntő ok.

Már az indulás is!
Ha a szülők nem segítenek, lehetetlen lakáshoz jutni, vagy csak harminc évre torkig eladósodva.
(Többek közt annak következtében, hogy nálunk nincs olcsó, de legalábbis megfizethető állami/önkormányzati bérlakásállomány- és program, és a nyugati államoktól eltérően mindenki kénytelen megvenni vagy építeni egy lakást).

Önálló lakás nélkül csak újratermelődik a többgenerációs családok együttélése (feltéve, ha a szülőké alkalmas), melynek bizonyos előnyei mellett a hátrányai számottevőek.

Amíg tanul valaki, jövedelme sincs. A pályakezdő fizetések alacsonyak, megtakarítás képzésére alkalmatlanok.
Aki pedig karrier-építésbe fog, az harminc alatt nem is gondolhat gyerekre.
Ha pedig számba veszi, hogy a gyermek felcseperedéséig milyen hátrányok érhetik a munkahelyén, a karrierjében (mert érik bizony: a munkahely nem népjóléti intézmény, ott egyetlen dolog számít, a teljesítmény), az esetleg le is mond arról, hogy szüljön.

Egy/több gyermeket fel is kell nevelni.
Ennek a költségvonzatát mindenki ismeri, akinek van gyereke.

Ha felnőtt, kezdődik a körhinta elölről: most már a valaha ifjú szülő támogatja gyermeke indulását.

Magyarországon a megélhetési költségek – és most még hagyjuk is a jelenlegi abszurd, kezelhetetlen helyzetet – a jövedelmekhez viszonyítva magasak.
(Tetszenek az olyan összehasonlítások, hogy Ausztriában kicsit drágább a kenyér. Soha nem teszik hozzá, hogy az átlagfizetések- és nyugdíjak az ittenieknek négy-hatszorosai.)

A családtámogatás rendszere – hiába veri a mellét Novák Katalin – retrográd, az adókedvezményektől az egykulcsos jövedelemadóig és a világelső ÁFA-ig a gazdagoknak kedvez (nominálisan többet fizet, de jóval nagyobb jövedelemből, tehát arányaiban kevesebbet), a szegényeket sújtja.

A családi pótlék összege tizenkét év óta változatlan.

A taníttatás nyílt és burkolt költségei az egekbe szöknek.

A családtervezést a hektikus jogi környezet is nehezíti.
Kezdj vállalkozásba, hogy magasabb jövedelemhez juthass, mintha alkalmazott lennél, kiszámíthatatlan jogi környezetben, percenként változó feltételek mellett (és most még a kirívóan aljas és jogsértő kata-módosítást nem is említem) próbálj tervezni, biztonságossá tenni kívánva magad és gyermeked életét!

Nem véletlen, és a népesség elöregedése/fogyása körében hivatalosan agyonhallgatott tényező, hogy az elmúlt tizenkét évben csaknem egymillió ember távozott az országból, jellemzően a legaktívabbak, negyven alattiak, részben politikai, nagyobb részben megélhetési okok miatt.

Akik, a születendő, vagy meglévő gyermekeikkel kint fognak élni, legtöbben végleg letelepedve. Maguk és gyermekeik a befogadó országot fogják erősíteni.

Egyszóval hát, az abortusznál mélyebben fekvő okokat kell/ene keresni és lehet találni.

Csak hát, ez nem az Orbán-rendszer lenne!
Találjunk bűnbakot és álmegoldást, átgázolva az egyén legsajátabb személyiségi jogain!

Az elöregedés – már említettem, és enélkül is tudjuk – európai jelenség, csakhogy mások tesznek ellene. Nem rendőrállami megoldásokkal.

Svájc, mely sosem volt híres a befogadó készségéről, két éve enyhített a migránsok betelepedésének szabályozásán.
(Nesze neked, Orbán!)

Lakhatással, munkahelyekkel, átképzéssel, ingyenes nyelvtanfolyammal segítik a letelepedni kívánókat.
Miért? Mert felmérték, hogy egyszer ezek az újdonsült svájci állampolgárok fogják az adó- és társadalombiztosítási befizetéseikkel eltartani az elöregedő svájci népességet.
(Persze, aki nem illeszkedik be, azt rövid úton kizsuppolják.)

Mi is megtehettük volna 2015 forró őszén, hogy a határainkon beözönlő migránsok közül a képzetteket itt tartjuk, megtanítjuk magyarul, segítjük a letelepedését. A túlnyomó többség úgyis csak tranzitálni akart.

De hát, Orbánnak a népszerűsége helyreállítása volt fontos. És ez így van azóta is.

Egyszóval hát, Orbán megint a legkönnyebb megoldáshoz nyúlt!
Tiltunk, kisztihand!

Ratkó Anna pedig tapsikol örömében!
Hát mégis csak! Hiába átkozott a fél ország, a rendszerváltás előtti ellenzék, a rendszerváltás utáni hivatalos politika!

Mégis csak leutánoznak!

Ratkó védelmében: a korabeli abortusztilalmat azért némileg indokolta az iszonyatos háborús vérveszteség!
A mai abortuszellenes hangulatkeltést és rendelkezéseket semmi ilyesmi nem indokolja. Még némileg sem!

Pótcselekvés ez a kormány részéről, szokás szerint.

Mert a gyermekvállaláshoz kedvezőbb társadalmi körülményeket nem óhajt teremteni.

Sőt, még a szexuális felvilágosítást is száműzi az iskolákból, nehogy véletlenül megtanítsák az ifjúságot a "biztonságos" szexre, a nem kívánt terhesség elkerülésére.

Így egyszerűbb!
Úgyhogy az abortuszra elszánt hölgyek majd Szlovákiába vagy Ausztriába fognak átmenni a beavatkozás elvégeztetésére.
Aki pedig erre anyagilag nem képes, előveszi a kötőtűt.
Vagy a javasasszonnyal hajtatja el a magzatát. És esetleg belehal.

A kórházak elé kitett inkubátorok forgalma pedig számottevően megnő majd. És ezeket a nem kívánt gyermekeket az állam fogja felnevelni.
Az ismert hatékonysággal.

Orbán pedig boldogan összekacsint a klérussal: ezt is megoldottuk!

Sikító középkor!