Január végén kerültek publikálásra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai a magyar kormány oldalán. Az egyik legnagyobb meglepetést Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetiroda vezetőjének meglehetősen jól fialó találmánya hozta: a 2021-es évben 408 millió forintot kapott jogdíjként (pontosan „találmány hasznosítási díjként”) a miniszter. - írja a Forbes

Ezzel Rogán már szélsebességgel közelíti a milliárd forintos ötlet címét, hiszen nem ez az első alkalom, hogy az említett hasznosítási díj felbukkant a vagyonnyilatkozatában. De pontosan miről is van szó? Valóban reális, hogy ennyit fizessenek a miniszternek egy találmányért, aminek amúgy nem is ő az egyedüli feltalálója?

Rogán Antal, a feltaláló

A 408 milliós díjat Rogán a Mobilsign Kft.-től kapja. A bevételre érdemes úgy gondolni, mint egy folyamatosan kapott jogdíjra: a Mobilsign használja Rogán találmányát, a licencért pedig időnként – a vagyonnyilatkozat szerint eseti alapon, azaz pontosan nem tudni, milyen feltételek teljesülésekor – részesül díjazásban.

A Mobilsign nagyon röviden elektronikus aláírások hitelesítésével foglalkozik.

Az elsősorban papíralapú ügyintézést kiváltó, digitális aláírással hitelesített ügyintézést a Magyar Telekom és az Aegon Biztosító is használja. A szabadalmaztatott megoldással, valamint a Mobilsign Kft. megalakulásával és a Rogán-kapcsolattal a hvg.hu és a 444 is hosszabban foglalkozott. Az informatika iránt érdeklődő miniszter állítása szerint részt vett az eljárás kifejlesztésében, hozzáadott értéke valószínűleg a közigazgatási rendszer jelenlegi működésének részletekbe menő leírásában rejlik, de a HVG által megkérdezett szakértők szerint a „a beadott szabadalom tartalma tiszta technológia, aminek az elkészítéséhez mérnöki tudás kell. Semmi olyan eleme nincs, amihez közgazdasági vagy államigazgatási tapasztalat kellett volna.”

Rogán 2014 és 2015 között adta be két szabadalmi kérelmét feltalálótársaival, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával, a találmány jogait pedig 2016 elején adták el a Mobilsign Kft. nevű cégnek – amit korábban Csík és Lengyel alapított, és a jogvásárlás előtt értékesítettek egy negyedik félnek, Pozsgai Petrának. (Később a céget visszaásárolták Pozsgaitól.) A sztori itt még nem áll meg, az eredeti botrányt kirobbantó Népszabadság krónikázta a kezdeti cégmozgásokat – de most nem is ez a lényeg.

Az árbevétel jelentős részét elviszi

Rogán találmány hasznosítási díjként nem először kap nagyobb pénzösszegeket. A Mobilsign 2017 óta visszatérő elem a vagyonnyilatkozatában,

• ekkor 25 milliót kapott,
• 2018-ban 42 milliót,
• 2019-ben 197 milliót,
• 2020-ban pedig 157,8 millió forint ütötte a markát.

A mostani, 408 millió forintos összeggel együtt így már 829,8 milliót kapott találmányáért Rogán, amivel elég busásan díjazzák, főleg, ha a kifizető cég, a Mobilsign beszámolóit nézzük: A Rogánnak járó kifizetések a cég bevételének jelentős részét elviszik.

A Mobilsign árbevétele 2017-ben és 2018-ban nagyjából 300 millió forint volt, 2019-ben és 2020-ban pedig nagyot ugrott a cég: 440 és 446 millió forinttal zárta az éveket. 2021-ről még nincs információnk (a gazdasági társaságok beszámolói kötelezettségének május végéig kell eleget tenni), az ezt megelőző két év árbevételének és Rogán díjainak összevetésével ugyanakkor azt látjuk, hogy a Mobilsign 2019-ben árbevételeinek majdnem felét (44 százalékát), 2020-ban pedig nagyjából egyharmadát (35 százalékát) a miniszternek fizette jogdíj gyanánt.

Az egyéb, évi ráfordítások – köztük az igen combos személyi ráfordítások – mellett ebben a két évben alig maradt valami, amit nyereségként könyvelhetett el a Mobilsign: körülbelül 24 és 30 millió forint adózás utáni eredménnyel zárt 2019 és 2020 között.

A vállalat beszámolója nem egyértelműsíti, hogy eredménykimutatása melyik soráról fizeti Rogánnak a találmány hasznosítási díjat. Alap esetben – amikor a cég alapítói rendelkeznek egy „találmánnyal” – minden ilyen szellemi tulajdonjog a vállalatok mérlegében kerül kimutatásra, az immateriális javak között. Ha pedig az adott vállalkozás nem tulajdonlója, csak használója a szellemi terméknek (jelen esetben a találmánynak), évente az eredménykimutatásában személyi jellegű egyéb kifizetésként jelenítheti meg a jogdíjat, amit fizet a használatért. Itt az utóbbi eset áll fenn: a Mobilsign személyi jellegű egyéb kifizetései 2017 óta szinte egy az egyben megegyeznek Rogán díjaival, ami azt jelenti, hogy csak a miniszter kaphat találmánya után ekkora kifizetéseket, a másik két feltaláló – Csík és Lengyel – nem.

A két feltalálótárs közül a beszámoló szerint már csak Csík a tulajdonos, így ő más sorról – bérköltségről – kaphat fizetést, de a létszámot és a bérköltség összegét figyelembe véve ez nem kiugró. A vállalat immateriális javai – ahol még a két feltalálótárs szellemi termékének „része” lehet (hiszen 2017-ben mindketten tulajdonosok voltak), összesen 33,3 millió forintra rúg.

Véletlenszerűnek tűnik, az iparági példa se ezt mutatja

További furcsaság, hogy Rogán találmány használati díja nem mutat semmiféle összefüggést a Mobilsign elért eredményeivel, egészen 2017 óta véletlenszerűnek tűnnek a kifizetett összegek. A jogdíjak esetében a szerződések általában háromféleképpen szoktak kötődni: a számlázás vagy teljesítményarányosan, vagy előre meghatározott fix díj alapján történik, esetleg a két módszert alkalmazzák egyszerre. Azt pontosan nem tudni, milyen alapon fizetik a miniszternek a találmány használati díjat. Logikus lenne, hogy van párhuzam az elért árbevétel és a használati díj között, csakhogy Rogán 300 milliós árbevételnél 42 milliót, a bevétel másfélszeresénél pedig négy és félszer akkora összeget kapott.

Az idei kifizetett, 408 millió forintos használati díj szintén azt feltételezné, hogy a Mobilsign jelentős növekedést érhetett el, 2021-ben alighanem megtriplázva a bevételeit – a pontos adatokra azonban még várnunk kell. A valószínűsíthetően csak a miniszternek fizetett találmány használati díj, annak a vállalat árbevételével összevetetett, meglehetősen magas mértéke és a cég teljesítményével hiányzó párhuzam mellett még megkérdőjelezi a kapott összegek megalapozottságát, hogy az iparági példának minősíthető másik hazai szereplő beszámolója merőben mást mutat.

Magyarországon hasonló profillal a Netlock működik: ők is hasonló, e-aláírási rendszert fejlesztettek, mint a Mobilsign. A sors fintora, hogy a hatodik leggazdagabb magyar Gattyán György kezében lévő cégbe pont a Rogán-közeli Columbus magántőkealap pumpált részben állami pénzeket, összesen 900 milliót.

A Netlock jóval nagyobb, 1,6 milliárdos árbevétellel és 70 milliós adózott eredménnyel futott tavalyelőtt. Ezzel szemben mérlegében szellemi termékként (ahol a találmányokat kell szerepeltetnie, ha azok saját tulajdonban vannak) 464 ezer forintot könyvel, személyi jellegű egyéb kifizetéseken (ahonnan találmány használati jogdíjat fizethet) pedig összesen 51 millió forintot tartott számon 2020-ban.

Mindezt úgy, hogy árbevétele közel négyszerese a Rogán találmányát használó Mobilsign Kft.-nek. (Forbes)