h i r d e t é s

Reinkarnáció

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Reinkarnáció

2020. november 30. - 18:33

 

Az Iszlám elutasítja a reinkarnációt. A Koránban konkrétan erről nem esik szó, de a tiltás logikai levezetésben megáll. Ez pedig a következő.

A lélekvándorlás három módja ismeretes. Ez egyik az, amikor a lélek egyik emberből átköltözik egy másik emberbe. Ez a تناسخ) tanaszukh). Vannak, akik hiszik, hogy volt egy korábbi életük, meggyőződésük, hogy léteztek valaha egy másik személy testében. A másik, ha a lélek emberből állatba kerül át تفاسخ) tafaszukh). Vannak olyan hitek, melyek szerint az emberi életben elkövetett jó és rossztétemények úgy nyerik el viszonzásukat, hogy a halál után vagy jobb, vagy rosszabb minőségbe kerül az lélek. Így az is előfordulhat, hogy büntetésként valaki a következő életében állat, disznó, csótány lesz. De létezik az a feltevés is, hogy a lélek élettelen dolgokba, tárgyakba vándorol تراسخ) taraszukh). Egyes afrikai animista hitek vallják, hogy lelkük fákba, jelenségekbe költözhet át.
Ezek az állítások logikailag összeegyeztethetetlenek a Korán kinyilatkoztatásával, a Végítélet Napjával és az elszámoltatással:

Minden embernek nyakára erősítettük sorsát. A Feltámadás Napján előhozzuk neki tekercsét, mit maga előtt kiterítve talál. (Korán 17:13)

Arab szövegben „Tair” szerepel, amit sorsnak fordítottam. „Tair” eredetileg madarat jelent, de ómen, rossz ómen, sors jelzésére is használják, 36:19. Az Arabok, ahogy a Rómaiak, az emberi sorsok titkait madarak röptéből olvasták ki. Sokan ma is hasonló babonákban hisznek, amikor saját jövőjüket jósokkal próbálják megfejteni. A korábbi versekben olvashattunk Allah Jeleiről. Ezek nem arra valók, hogy világi dolgainkról adjanak tájékoztatást. A spirituális világot és Allah teremtésének csodáját fedik fel. Valódi sorsunk nem madarak, ómenek, csillagok, hanem saját tetteink függvénye, melyeknek listáját a nyakunkban hordozzuk.
E jó és rossz tettek kerülnek rá a tekercsre, mit kiterítenek előttünk a Végítélet Napján.

Hasonló gondolat a 84:6-12. A nyakra erősített sors, nem egy előre megírt sors, amit az ember magával cipel és előre megírtak. Ez predesztináció lenne, ami a szabad akaratból eredő felelősségvállalást lehetetlenné teszi. Pont az ellenkezőjéről van szó. Arról a sorsról beszél az aya, amit az ember megélt, tettekről, melyeket saját szándéka alapján elkövetett és ez mind lejegyzésre került. Az Iszlám hit doktrínáinak egyik alapvető tétele a szabad akarat és annak túlvilági elbírálása. A doktrína a Youm al-Qiyama,القيامة يوم a Feltámadás Napjához kötődő Utolsó Ítélet. Erről a Korán számtalan helyen ír. A reinkarnáció e doktrína tagadása. Ugyanis ez a bizonyos sors, ami lejegyzésre kerül és mindenki magával viszi erre a napra, nem keveredhet más sorsokkal. Én csak a saját sorsomat vihetem végelszámolásra, másét nem. Más személy sem viheti magával az enyémet.
Ez a logika lényege, de ez nem változtat azon a tényen, hogy tiszteletben kell tartani azokat, akik hisznek a reinkarnációban. Ahogy mindenkitől elvárjuk hitünk tiszteletét. Viszont szükséges megismerni egymás gondolkodását, megvitatni egyezőségeket, különbözőségeket. Azt is látnunk kell, melyek azok a sarokpontok, melyek nem változtathatók és hol lehet harmonizálni a kor igényeinek megfelelően. A reinkarnáció egy olyan tétel, amit az Iszlám nem vall és nem vallhat.

Címkék: 

 

Kommentek

h i r d e t é s