• Brüsszel lassan egy éve vizsgálja, hogy leállítsa-e a paksi atomerőmű bővítését.
• A magyar kormány abban bízik, hogy német közbenjárással át lehet tolni az Európai Bizottságon a beruházást.
• Egy Moszkvában is befolyásos német üzletember és az EU német biztosa segíthetnek a magyar kormánynak.

Május 19-én Budapesten járt Günther Oettinger, az Európai Bizottság német biztosa, aki jelenleg a digitális ügyekért és a technológiai fejlesztésekért felelős Brüsszelben. A műszaki egyetemen adott elő a Jövő autói című konferencián, amit Orbán Viktor nyitott meg.

Más nyilvános közös programjuk nem volt, de úgy tudjuk, hogy nem a sofőr nélküli autókról szóló tanácskozás volt Oettinger érkezésének legfontosabb oka. A látogatás állítólag összefüggött a paksi atomerőmű bővítésével, és így Lázár János néhány nappal később esedékes brüsszeli tárgyalásával, illetve Szergej Lavrov orosz külügyminiszter budapesti látogatásával is.

Állítólag Oettinger nem egy menetrendszerű járaton érkezett Magyarországra, hanem egy német üzletember, Klaus Mangold magángépével szállt le Budapesten. Úgy tudjuk, hogy a konferencia után Oettinger, Mangold és Orbán külön is találkoztak, és ekkor került szóba a paksi bővítés. A két német befolyásával és kapcsolatrendszerével segíthet felpörgetni a Brüsszelben elakadt beruházást.

Oettinger engedte át 2013-ban a paksi beruházást

Günther Oettinger a Barroso vezette, előző bizottságban energetikai biztos volt, és így ő volt hivatalban akkor is, amikor 2013 decemberében a hozzá tartozó főigazgatóság előzetesen jóváhagyta a magyar-orosz megállapodást a paksi bővítésről. A bővítéssel kapcsolatos alaposabb vizsgálatok csak később, már a Juncker irányította bizottságban kezdődtek.

Klaus Mangold jelenleg egy német tanácsadó irodát vezet, és ő az elnöke a Német Gazdaság Keleti Bizottsága nevű szervezetnek. Ebben a minőségében nagyon fontos közvetítő a német cégek és az orosz politika között, Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalával közvetlen kapcsolatban áll. Klaus Mangold már korábban is közvetített Paks ügyében a Figyelő szerint.

A találkozóról és az Oettinger – Mangold közös utazásról csak névtelenséget kérő emberektől hallottunk, a találkozó megtörténtét hivatalosan nem erősítették meg. Egy kormányzati illetékes annyit közölt csak, hogy a kormány minden lehetséges partnerrel kész tárgyalni fontos ügyekben. Az Európai Bizottság már két hete nem válaszol az útról szóló kérdéseinkre, még azt sem árulják el, hogy Oettinger biztos repülőjegyét ők fizették-e. Mangold tanácsadói irodája sem válaszolt megkeresésünkre.

Régi ismerősök

Az biztos, hogy Oettinger és Mangold jóban vannak egymással, Oettinger például ott volt Mangold 70. születésnapi ünnepségén, illetve készültek nemrégiben fotók egy közös ausztriai programjukról is, ahol egymás mellett ülve vacsoráznak egy vadászházban.

Mangold nem csupán remek üzleti és politikai kapcsolatokkal bír Oroszországban és Németországban is, hanem a Rothschild bankház felügyelőbizottságának is tagja. Éppen ennek a bankháznak a tanácsadó cége írta a magyar kormány megbízásából azt a tanulmányt, amely levezeti, hogy a paksi beruházás meg fog térülni, így nem merülhet fel a tiltott állami támogatás sem. A tanulmányt a magyar kormány tavaly ősszel nyújtotta be az Európai Bizottságnak. A Rothschild-ház korábban is ügyködött Paks körül, az orosz - magyar államközi szerződés szövegezésénél közvetítettek a két kormány között 2013-ban. Továbbá az ő javaslatukra kérte fel a magyar kormány a Hengeler Mueller német céget a szerződés jogi részleteinek átnézésére.

Jól jöhetnek ezek a kapcsolatok

Közvetíteni is mindenképpen van mit. Az Európai Bizottságnál két fontos eljárás megy a paksi bővítéssel kapcsolatban. A kettő közül az élesebb egy kötelezettségszegési eljárás, ahol a bizottság azt kifogásolja, hogy nem előzte meg közbeszerzés a Roszatom megbízását. Ha ebben az eljárásban elítélik Magyarországot, akkor az a teljes beruházást megakaszthatja. Egy másik eljárás csak a mélyreható vizsgálat fázisban tart, vagyis azt vizsgálja a bizottság, hogy indítson-e kötelezettségszegési eljárást tiltott állami támogatás miatt.

Hogy mi lesz az eljárások vége, az több brüsszeli szakember szerint is inkább politikai döntés lesz. Egy ekkora beruházásnál ugyanis hatalmas a tét, és a szabályok értelmezése sem teljesen egyértelmű.

Berlin békülne Moszkvával

A német közvetítésnek azért is lehet értelme, mert minden jel szerint a berlini kormány igyekszik enyhíteni az EU és Oroszország közti feszültséget. A múlt héten ugyan német támogatással meghosszabbította az EU a Krím elleni gazdasági szankciókat, de a többi, az orosz gazdaságot élesebben érintő korlátozások már az év végén enyhülhetnek. Legalábbis a német külügyminiszter és a gazdasági miniszter is célzott erre az utóbbi hetekben (mindkét politikus a kisebb koalíciós párt, a szociáldemokraták embere).

A német kormány a Spiegel információi szerint arra készül, hogy a kelet-ukrajnai béketervnek ne csak a 100 százalékos teljesülése esetén oldják fel a szankciókat, hanem a részeredményeket is jutalmazzák könnyítésekkel.

Az oroszok elleni szigor enyhítéséért lobbizik az EU-ban többek között Magyarország és Szlovákia, a déli államok közül Görögország, Olaszország és Spanyolország is, illetve nagyon határozottan szankció-ellenes a francia jobbközép ellenzék vezetője, Nicolas Sarkozy is. A kemény szankciók fenntartását szorgalmazza viszont Lengyelország és a balti államok, továbbá Nagy-Britannia. Ha Nagy-Britanniában csütörtökön az EU-ból való kilépés mellett döntenek a népszavazáson, akkor a legerősebb orosz-ellenes tagállam esik ki az európai politikából, és ez is az enyhülési terveknek kedvezne.

Adunk is

Magyarország is tesz gesztusokat. Egyrészt a paksi beruházásba jó eséllyel bevonhatják a német Siemens céget, legalább 500 milliárd forintos megrendelést adva nekik.

Ennél is aktuálisabb ügy, hogy információink szerint a magyar kormány kezdi feladni a heves tiltakozását az Északi Áramlat 2 nevű orosz – német, tenger alatti gázvezeték megépítése ellen. Míg néhány hónapja Magyarország is aláírta a beruházás elleni tiltakozó levelet, addigra most már – ahogy egy kormányzati ember fogalmazott - „a magyar álláspont pragmatikusabb lett”.

Mit intézhettek?

Oettinger ugyan már nem foglalkozik hivatalból energetikával, de kapcsolatai a brüsszeli szakemberekkel élő lehet. Nem volna életszerűtlen, ha tanácsot tudna adni abban, hogyan lehetne meggyőzni a bizottságot a projekt átengedéséről, mit kellene változtatni ennek érdekében. Mangold pedig képes lehet a maga informális kapcsolatrendszerén keresztül az oroszok hozzájárulását is kijárni az esetlegesen szükséges módosításokhoz.

Ráadásul mindketten alkalmasak arra, hogy rábírják a német ipari és politikai lobbit, hogy Brüsszelben járjanak közbe Paks érdekében. Hogy ezért kapnak-e valamit cserébe Magyarországtól, azt nem tudjuk.

444.hu