– A CEU nekünk szakmai ügy, ha mi nem tudunk megszólalni, akkor kitől várhatunk egyáltalán segítséget? – mondta lapunknak Bárány Tibor, a BME adjunktusa, aki kedden jelentette be, hogy legalább 200 kollégájának csatlakozása esetén polgári engedetlenség formájában beszünteti a tanítást április 10-től, azaz jövő hétfőtől. Az oktató tanszéke az elsők között volt, amely kifejezte nemtetszését a lex CEU kapcsán, és kiállt az egyetem mellett. Bárány most a hazai akadémiai közegre kíváncsi: – Van-e lendület, van-e elszántság bennük? – kérdezte az oktató, majd hozzátette, környezetében többen nem hisznek ebben. Hangsúlyozta, hogy a 200 csatlakozó azért fontos, mert ekkora tömegben nagyobb védettséget élveznek a retorziókkal szemben, egyúttal komolyabban vehető, mint ha csak néhányan tiltakoznának. Amennyiben akciója nem kap elégséges szakmai támogatást – tegnap még így állt a dolog –, akkor a tiltakozás hagyományos formáiban tervezi a folytatást, például tüntetésekkel. A BME vezetésétől sem támogató, sem tiltó üzenetet nem kapott még – tette hozzá.

A tudományos szereplők rezignált csoportjába tartozik Szöllősi Gergely János, az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoportja vezetője. Komoly munkájába került, hogy az Európai Kutatási Tanács 1,45 millió euróval támogassa egy genetikai kutatását, amihez neves külföldi kutatókat szeretne Budapestre hívni – írta a 444-nek küldött levelében. Bevallotta, van egy jól begyakorolt monológja arról, hogy a Fidesz hogyan alakult egy karizmatikus liberális-radikális pártból cinikus populista-jobboldali párttá, és próbálja mentegetni az országot a tudósok előtt. Ám úgy érzi, most valami elromlott. „Az általam pontos és árnyalt képnek gondolt leírás mára már külföldi kollégáim szemében egy születőben lévő diktatúra mentegetőjévé tesz” – írta a kutató, aki keresni kezdte az érveket, mégis miért akarná Budapesten tartani a kutatást. Sajátos ízt érezhetnek a kutatók amiatt is, hogy míg az egyetem amerikai–magyar identitása itthon problémát jelent, addig a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel a hasonló szerkezetben működő svájci École Hoteliere egyetemen szerezte diplomáját.

A Professzorok Batthyány Köre viszont határozatban önkéntes némasági fogadalmat vállalt a témában. – Nem, erről nem nyilatkozom – mondta kollégánknak Náray-Szabó Gábor, a kör elnöke, amikor a lex CEU-ról kérdezte.

A tudományos élet szereplői is arra szeretnék rábírni Áder János államfőt, hogy ne írja alá a törvényt. Emellett érvelt tegnap a Bibó István Szakkollégium, valamint Barabási Albert fizikus és hálózatkutató. A nemzetközi támogatók közül kiemelendő a Nobel-díjat kibocsátó Svéd Királyi Akadémia magyar kormánynak küldött tiltakozó levele, valamint a Harvard elnökéé, amely arra a kárra figyelmeztet, amit az új jogszabály Magyarország tudományos hírnevének és nemzetközi kapcsolatainak okozhat.

A tiltakozók furcsa napokat élnek: a vasárnapi tüntetés egyik magyar szervezőjénél, valamint egy külföldi résztvevő fővárosi lakásánál is megjelent egy rendőr – értesítette lapunkat a két érintett CEU-s hallgató. A külföldi diákot hétfő éjjel kereste meg egy rendőr a tartózkodási engedélye szerinti címen, és addig nem távozott, míg körül nem nézett a lakásban. A magyar hallgató az egyik szomszédjával együtt észlelte, hogy egy rendőr egy kulcscsomóval a kezében bejutott a zárt körfolyosóra, ahol laknak. Amikor érdeklődött, miben segíthet, a rendőr olyan lakásszámot mondott, ami nincs a folyosón. Megkerestük a hatóságokat az ügyben, ám lapzártánkig nem érkezett válasz. Egy apró tiltakozó csoport egyébként tegnap megkísérelte lezárni a fővárosi hidakat, de csak az Erzsébet hidat sikerült végül pár percre.

Szerzők: Katona Mariann / Unyatyinszki György / mno.hu