Az Eurostat közzétette, hogy az egyes országok lakóinak kiadási szintje (tényleges egyéni fogyasztás) miként viszonyul az Európai Unió átlagához.

A mutatószámban minden termék és szolgáltatás szerepel függetlenül attól, hogy azt háztartások, az állam vagy akár nonprofit szervezet fizette. A tényleges egyéni fogyasztás azért különösen alkalmas az életszínvonal nemzetközi összevetésére, mert nem zavarják meg olyan tényezők, mint például, hogy az egészségügyi és oktatási szolgáltatások igénybevételének költségei, amely országonként nagy eltérést mutat.

A legrosszabb helyzetben a bolgárok állnak, akik 2017-ben az uniós átlagfogyasztás 54 százalékát tudták elérni, Magyarországon és Horvátországon a második legalacsonyabb az érték, 62 százalékon állt, míg Romániában ez 68 százalék.

A legjobb helyzetben Luxemburg (132 százalék), Németország (122 százalék) és Ausztria (117 százalék) lakosai vannak.

A régiós országok közül a lengyelek és a szlovákok az uniós átlag 76 százalékán fogyasztanak, míg a csehek 82 százalékon.

Az adatokban az az ijesztő, hogy míg a rossz helyzetben lévő régiós országok, ha lassan is de felzárkóznak az uniós átlaghoz, Magyarország 2015-höz képest távolodott ettől az értéktől.

Akkor ugyanis a hazai fogyasztás még egy százalékponttal magasabb, 63 százalék volt. A leglátványosabb javulást egyébként Románia produkálta ahol a 2015-ös 58 százalékról nőttek 68-ra. 

A fejlett országokban ugyanakkor bőven látni nagyobb mértékű visszaesést is. Az éllovas Luxemburg például 2015-ben még az uniós átlag 140 százalékán állt, 8 százalékponttal magasabban, mint most. Az osztrákok egy főre eső költése 4 százalékponttal került közelebb az átlaghoz, de Svédország és Hollandia is rontott helyzetén. (napi.hu)