Miután kiderült, hogy gigantikus volt az államháztartás hiánya novemberben és eldőlt, hogy idén már biztosan nem kapja meg a költségvetés Brüsszelből helyreállítási program 326 milliárd forintos előlegét, azt jelentette be csütörtök esti közleményében a Pénzügyminisztérium, hogy 350 milliárd forintnyi beruházást elhalaszt a kormány azért, hogy pótlólagos költségvetési tartalékot képezzen. Ezzel azt akarja elérni a kabinet, hogy anélkül is biztosan csökkenjen idén év végén a GDP-arányos államadósság ráta, hogy közben túlságosan is leapasztaná a költségvetés likvid tartalékait. - írja a Portfolio

Így indokol a Pénzügyminisztérium

A tárca által csütörök este 9 óra után kiadott közlemény mindössze két bekezdésből áll (kiemelések tőlünk):

"A magyar gazdaság újraindítása sikeres: a gazdaság teljesítménye 6,1%-kal nőtt, a beruházások 12% felett bővültek, a foglalkoztatottak száma 4,7 millióra emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 4% alá javult. Mindez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság teljesítményét már kisebb mértékben szükséges állami beruházásokon keresztül is ösztönözni. A kormány úgy döntött, hogy egyes beruházásokat később valósít meg, ezzel jelentősen, összesen 350 milliárd forinttal növeli Magyarország idei évi pénzügyi tartalékait az államadósság csökkentése mellett.

A hamarosan megjelenő, a költségvetés pénzügyi tartalékainak növeléséről szóló kormányhatározat rögzíti, hogy az államadósság-mutató csökkenésének a Kincstári Egységes Számla magas szintje mellett kell megvalósulnia. Magyarország nemcsak az elsők között indította újra a gazdaságát, a magyar gazdaság mára meghaladta a járvány előtti teljesítményét. Ez lehetőséget ad az egyensúlyi mutatók javítására, amellyel erősödik hazánk pénzügyi stabilitása, tovább javul befektetői megítélése. A pénzügyi tartalékokat oly módon növeli a kormány, hogy közben jut forrás a 13. havi nyugdíjra, a családi adóvisszatérítésre, a 25 év alattiak adómentességére, és a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentésére is."

Mi a döntés háttere?

Amint a bevezetőben jeleztük: az első 11 havi masszív deficit adat, illetve az egyelőre biztosan elmaradó 326 milliárdos helyreállítási előleg miatt utóbbival csaknem megegyező volumenben döntött arról a kormány, hogy elhalaszt beruházásokat. 

Az MNB-nél tartott kormányzati betétek összege szeptember végére 4465 milliárd forintra, történelmi csúcsra ugrott (döntő részben az 1500 milliárd forintot kitevő akkori devizakötvény-kibocsátások miatt), aztán ez október végére 608 milliárddal 3856 milliárdra, történelmi összevetésben még mindig rendkívül magas szintre mérséklődött. A novemberi 1009 milliárdos államháztartási deficit ezt bizonyára jócskán tovább apasztotta, így a leapadt tartalékok visszatöltése bizonyára lényeges ok lehetett a kormány döntésében, hogy elhalaszt beruházásokat.

A másik fontos ok pedig az adósságrátával függhet össze, amint ugyanis a Portfolio hasábjain nemrég megjelent cikkében a Költségvetési Tanács elnöke is figyelmeztetett: nagyon kicentizett, hogy egyáltalán tud-e teljesülni idén év végén az alkotmányos adósságszabály (a tavaly év végi 80,4%-ról legalább 0,1%-ponttal csökkennie kell a rátának, noha az idei harmadik negyedév végén már 80,5%-os volt a ráta és azóta októberben és novemberben jelentős deficit alakult ki).

Máris itt a határozat

A Magyar Közlöny csütörtök esti számában már meg is jelent az 1888/2021. (XII. 9.) számú kormányhatározat "költségvetés pénzügyi tartalékainak növeléséről" címmel. A határozat mindössze három rövid pontból áll és az alábbiakat tartalmazza.

A Kormány:

• 1. egyetért azzal, hogy a 2021. évi államadósság-mutató csökkenése a Kincstári Egységes Számla magas szintje mellett valósuljon meg;
• 2. az 1. pont szerinti cél teljesítése érdekében 350 milliárd forint pótlólagos pénzügyi tartalék képzése céljából felhívja a fejezeteket irányító szervek vezetőit, hogy a 2021. évi költségvetés végrehajtása során gondoskodjanak arról, hogy a szakmai (nem uniós) fejezeti kezelésű előirányzatok 2021. költségvetési évről szóló beszámoló szerinti összes költségvetési kiadásai ne haladják meg az 1. mellékletben meghatározott összegeket (a továbbiakban: fejezeti kiadási maximum), azzal, hogy az adott fejezet fejezeti kiadási maximumába beletartoznak a XLVII. Gazdaságújraindítási Alap adott fejezet által kezelt fejezeti kezelésű előirányzatai is;
• 3. a 2. pontban meghatározott fejezeti kiadási maximumtól való eltérésre a pénzügyminiszter adhat engedélyt.

A fentiek után pedig az említett melléklet az alábbi táblázatot tartalmazza:

Portfolio