Messzire elkíséri ezután a kirúgás árnyéka az oktatás javításáért tiltakozó pedagógusokat – derül ki egy csütörtök este a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből, amelyet Orbán Viktor írt alá.

A 4/2023. (I. 12.) jelzésű rendelet a Munka törvénykönyve előírásain változtat, az Orbán-kormány a köznevelési intézményekben hónapokkal meghosszabbítja a rendkívüli felmondás lehetőségének a határidejét, így ha például polgári engedetlenségben vesz részt egy tanár, akkor akár a következő tanév augusztus 1-ig ig is el lehet bocsátani. 

A Munka törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint a rendkívüli felmondás határideje az okról valós tudomásszerzés uráni 15. nap. A mostani változtatás nyomán előfordulhat olyan helyzetek is, hogy ha mondjuk valaki most év elején polgári engedetlenségbe kezd, akkor csak 2024 nyarán kapja meg az elbocsátásáról szóló levelet. Sőt, a kabinet ennél tovább megy, ugyanis ezek a rendelkezések akkor is alkalmazandóak, ha a „rendkívüli felmentés vagy azonnali hatályú felmondás okáról a munkáltató e rendelet hatálybalépését megelőzően szerzett tudomást, de a tudomásszerzéstől számított tizenöt nap még nem telt el, és a munkáltató a rendkívüli felmentés vagy azonnali hatályú felmondás jogát még nem gyakorolta”. 

Vagyis ha valaki korábban nyúlt a tiltakozás eme formájához, akkor hiába telt le esetében az akkor hatályos jogszabály szerinti 15 nap, akkor péntektől ő sem érezheti magát biztonságban. 

„Ez nagyon durva brigantiság” - mondta el a Népszavának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a friss rendelettel kapcsolatban. Nagy Erzsébet úgy véli, visszaélésszerű jogalkotásról beszélhetünk. Így előállhat az a helyzet, hogy valakivel letaníttatják az évet aztán majd a nyári szünetben szépen megkapja a felmondását - magyarázta az érdekképviseleti vezető. Hozzátette, ezzel a korábbi engedetlenséget is szankcionálni tudják, amivel még inkább félelemben tarthatják a pedagógusokat. 

A rendelet mind az állami iskolákban közalkalmazottként dolgozó tanárokra, mind a nem állami iskolában tanító pedagógusokra vonatkozik. Indoklásaszerint egyes köznevelési intézményekben 

„jelenséggé vált a politikai célú és nem törvényesen szervezett munkabeszüntetés, amely a gyermekek tanuláshoz való jogát sérti. Éppen ezért a rendeletmódosítás nagyobb mozgásteret teremt a munkáltató számára a köznevelési intézmények zavartalan működése, a gyermekek oktatásának biztosítása érdekében. A módosítás az eddiginél több időt és mérlegelési lehetőséget ad a munkáltató számára a rendkívüli felmondásra, illetve arra, hogy annak gyakorlásától eltekintsen. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató dönthet úgy is, hogy az oktatás zavartalansága érdekében nem azonnal él a rendkívüli felmondással, vagy akár nem is él vele – hangzik az indoklás. (Népszava)