fbpx Rusvai Miklós nagyon rossz dolgonak tartja, hogy nem beszélünk a vakcinák mellékhatásairól | CIVILHETES

h i r d e t é s

Rusvai Miklós nagyon rossz dolgonak tartja, hogy nem beszélünk a vakcinák mellékhatásairól

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Rusvai Miklós nagyon rossz dolgonak tartja, hogy nem beszélünk a vakcinák mellékhatásairól

2021. november 23. - 06:59

 

A virológus szerint a negyedik hullám járványgörbéjének csúcsát december elején érjük majd el, mint fogalmazott, karácsony előtt remélhetőleg már túl leszünk a csúcson. Hangsúlyozta: nem kell tartani attól, hogy az újabb és újabb emlékeztető oltások káros hatással lennének a szervezetünkre.

Rusvai Miklós virológus - Forrás: atv.hu

A szennyvízben mért koronavírus örökítőanyag-koncentrációja növekszik, ebből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg a fertőzöttek száma még tovább fog nőni. Az elmúlt három nap adatai szerint összesen 27 209 új fertőzöttet igazoltak, ami alapján most már a napi 10 ezer feletti fertőzésszám a jellemző. Arról, hogy hogyan alakul a járvány, és miként hat a szervezetünkre a harmadik oltás Rusvai Miklós virológus beszélt az ATV Start című műsorában.

A hétvégi összesített adatok alapján elmondható, hogy most már jellemzően 10 ezer fellett alakul a napi fertőzésszám. Rusvai Miklós továbbra is úgy tartja, a negyedik hullám járványgörbéjének csúcsát december elején érjük majd el, mint fogalmazott, karácsony előtt remélhetőleg már túl leszünk a csúcson. Hozzátette, a napi esetszám azonban biztosan magasabb lesz, mint a mostani.

"Ez azért jelenthető ki biztosan, mert a delta variáns sokkal fertőzőképesebb, mint a korábbi. Tizenegynéhányezer napi fertőzött lesz valószínűleg a csúcson, a harmadik hullámban jártunk 11 ezer felett is. Ugyanakkor én a mozgóáltagot fontosabbnak tartom, ugyanis az adminisztráció miatt napi ingadozások előfordulhatnak" – fogalmazott.

A virológus elmondta, a járványgörbe csúcsa jellemzően rövidebb ideig tart, de a biológiában mindig előfordulhatnak kivételek. "Azt láthatjuk, hogy a kevésbé terjedő variánsok szélesebb és alacsonyabb görbét képeznek, 2020 tavaszán még egy hosszabb elnyújtott hullámocska volt – ma már alig beszélhetünk igazi járványhullámról. A tapasztalat az, hogy minél terjedőképesebb egy vírus, annál nagyobb hirtelenséggel szalad fel magasra a fertőzésszám, de utána általában gyorsan le is csökkennek a számok" - mondta.

Rusvai hozzátette, a vírus terjedőképessége és megbetegítő képessége szerencsére nem ugyanaz, akkor ugyanis a hirtelen megnövekedett a fertőzésszám mellett nagyon sok súlyos megbetegedéssel is találkoznánk. "Nagyon óvatosan bizonyos hangok mostanra azt mondják, hogy minél terjedőképesebb egy vírus, annál kisebb a kórokozó képessége" – fejtegette a virológus.

Rusvai szerint a lakosság egyre szélesebb körű átimmunizálása – részben az oltások, részben az átfertőződések miatt – azt okozhatja, hogy a magas fertőzésszám ellenére a halottak és lélegeztetőgépen levők száma alacsonyabb lehet a korábbinál.

Hogyan hat a szervezetre a harmadik oltás?

A virológus arról is beszélt, a kormányzatok nem véletlen hangsúlyozzák az oltások fontosságát, valamint egyes országok a kötelező védőoltás lehetőségéről is beszélnek, ugyanis a vakcináció és a fertőződés miatti immunizáció nem zárja ki egymást. "Minél többször immunizáljuk magunkat, sőt akár a fertőzésen is átesünk, akkor annál kisebb a valószínűsége annak, hogy súlyosan megbetegszünk" – szögezte le.

"Mindenképpen be kell oltatni magunkat, ez olyan, minthogy a biztonsági övet is be kell kötni, mert ha »neadjisten« baleset ér, akkor sokkal kevésbé sérülök meg" – tette hozzá.

Rusvai arra is kitért, nem kell tartani attól, hogy az újabb és újabb emlékeztető oltások káros hatással lennének a szervezetünkre, elmondása szerint hasonlóan kell kezelni, mint az influenza elleni védőoltásokat.

"Az immunrendszer nem felejt, de az antitestek száma lecsökken. Újraoltás esetén nagyjából öt nap, mire újra megfelelő mennyiségű antitest képződik. A korábban nem immunizált szervezetben pedig akár 2-3 hét is lehet, mire nagy mennyiségű ellenanyag termelődik" – mondta. "Tehát azért kell oltatni magam, hogy reakcióképes antitestek legyenek a véremben, ha éppen ebben a szezonban megfertőz a vírus" – összegzett.

Nagyon rossznak tartja, hogy nem beszélünk a vakcinák mellékhatásairól

A virológus úgy látja, sokkal szélesebb körben kellene beszélni az oltások mellékhatásairól: "El kellene mondani, hogy ez a mellékhatás 1000-ből egyszer fordul elő, a másik pedig 5000-ből egyszer, míg a harmadik 50 ezerből egyszer. Vannak mellékhatások, de a nagy számok törvénye alapján sokkal kevesebb embernél jelentenek problémát, mint maga a covid" – jelentette ki. (atv.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s