h i r d e t é s

Salamon templomának vonatkozásai zsidó és muszlim szempontból. Miről vitatkozunk és miért?

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam

Salamon templomának vonatkozásai zsidó és muszlim szempontból. Miről vitatkozunk és miért?

2020. február 02. - 15:31

 

Az alábbi cikkben a zsidó és muszlim szempontokat vetem össze, tehát nem az Izraeli és Palesztin kérdéssel foglalkozom. Kizárólag vallási megközelítésben vizsgálom Salamon, azaz Szulejmán templomának sorsát. Összevetem a Korán és a korábbi Szentírások analóg részeit. Szinte minden mondathoz lehetne idézeteket felhozni, de a terjedelem ezt nem teszi lehetővé, így csak a legfontosabb állításokat támasztom alá.

Templom hegy látványa az aranykupolás Szikladómmal. - Forrás: Mihálffy Balázs

A Templom-hegy Jeruzsálemben a Nyugati-fal fölé emelt köztér, ami évtizedek óta vallásközi feszültség fókuszában áll. A hagyomány szerint a Templom hegyen héberül Har Habayit-en, mutatta be Ábrahám az Istennek való odaadása jeléül Izsák fia áldozatát. A hegy adott otthont a judaizmus két ősi templomának. Az elsőt Salamon, (Szulejmán) építette. Ezt a babilóniaiak i.e. 586-ban lerombolták. A másodikat az i.e. hatodik században emelték, közel 600 évig állt, majd a Római Birodalom az i.sz. 70-ben lerombolta és a zsidókat elűzték. A zsidók mindmáig a Tisha B’av napján siratják ezt a pusztítást és a böjtölnek. A hagyomány szerint a harmadik templom a messiás eljövetelekor épül meg.

A muszlimok Haram al-Sharif (Nemes Szentély) néven illetik e Templom-hegyet és az Iszlám hagyomány szerint innen emelkedett Mohammed (béke reá) a mennyekbe a hetedik században. Ma a hegy ad otthont az Al-Aqsza mecsetnek, az Iszlám harmadik legszentebb helyének (Mekka és Medina után) és az aranykupolás Sziklatemplomnak, Jeruzsálem jellegzetes jelképének.

Legyen Dicső Allah, Ki elvezette az Ő szolgálóját éjjel a Sérthetetlen Szentélyből a Legtávolabbi Szentélybe (Aqsza), - minek környékét megáldottuk -, hogy láttassuk vele Áyáinkat. Mert bizony, Ő a Meghalló, a Látó. (Korán 17:1)

Maszdzsid, hely, ahol imádkoznak, leborulnak. Itt a Kába Szentélyére utal Mekkában. Amikor ez a Szúra kinyilatkoztatott, akkor még ez a Szentély a bálványok panteonja volt. Ez egy szimbolikus Üzenet a jövőre, ami ezt a helyet az Egy Isten Szolgálatába állítja. A Legtávolabbi Szentély Salamon Temploma Jeruzsálemben, Moriah Hegyén, nem messze a Szikladómtól, amit Omar mecsetnek neveznek. Abd Allah Malik a Hidzsra 68. évében építette ide a Legtávolabbi Mecsetet (Maszdzsid ulAqsza).

Azért legtávolabbi, mert a Próféta idejében ez volt az Arabok által ismert legtávolabbi imahely. A Zsidók és Keresztények egyaránt Szent helynek tartották. Ebben az időben Keresztény hatalom alatt állt, aminek központja Bizánc, Konstantinápoly, ami Patriarchát delegált Jeruzsálembe. A Templommal kapcsolatos fontosabb dátumok: 1. Salamon kb. az i. e. 1004-ben fejezte be építését. 2. A Babiloniak, Nebukadnezár az i. e. 586-ban lerombolták. 3. Ezra és Nehemiás az i. e. 515-ben újjáépítette. 4. Nagy Sándor utódja, Antiochius Epiphanes az i. e. 167-ben pogány bálványimádó templommá változtatta. 5. Heródes i. e. 17- i.sz. 29 között újjáépítette. 6. Titusz császár 70-ben földig rombolta. Ezek a hullámhegyek és völgyek a történelem Nagy Jelei.

Innen Salamont Szulejmán prófétának hívom (béke reá). 30 évig uralkodott és hatalmas építkezéseit dzsinnekkel végeztette. Ez büntetés volt számukra azért, mert a dzsinnek elhitették az emberekkel természetfeletti erejüket, a láthatatlan világban való jártasságukat és a jövendölés képességét. Ezt a téves meggyőződést Szulejmán (béke reá) kötelessége volt eltávolítani belőlük.

Ahogy élete, Szulejmán (béke reá) halála sem volt mindennapos. Allah ezen keresztül mutatta be az embereknek, hogy egyedül Őt illeti a láthatatlan világ feletti mindenhatóság. Szulejmán halála ezt a célt szolgálta. Egy napon botját tartva kezében üldögélt és nézegette a dzsinneket ahogy azok dolgoznak. Ülő helyzetben érte a halál, de sokáig nem tudatosult senkiiben, hogy halott, mivel továbbra is egyenesen ült. (Szulejmán halálának részletes története Ibn Kathir Koránmagyarázatában található).

A dzsinnek teljes erőfeszítést bevetve folytatták munkájukat, mivel azt hitték, hogy Szulejmán továbbra is figyeli őket. Csak halála után pár nappal derült ki, hogy a király élettelen, amikor hangyák rágták át magukat a boton, amit támasztékként tartott és a test földre zuhant, amikor az eltörött.

Salamonnak (engedelmessé tettük) a szelet. Reggeli (fúvása) egy havi (úttal felért), esti (fúvása) egy havi (úttal felért). Olvadt réztengert folyattunk felé. Voltak Dzsinnek, kik előtte dolgoztak Ura engedelmével. Ha valamelyik is megtagadta volna parancsolásunkat megízleltettük volna vele a perzselő szenvedést10. (Korán 34:12)

21:81-82 és 38:36-38, valamint 27:38-39. A szelek sebesen fújnak. Egy reggeli, vagy esti fuvallat olyan messzire repítene, ami szárazföldön egy egész hónapot venne igénybe.

Az Ótestamentum Krónikák második könyvének III. és IV. fejezete foglalkozik Salamon Templomának építésével, az ott felhasznált anyagokkal, berendezésekkel, a hajók kialakításával, gyertyatartókkal, lámpásokkal, füstölőkkel, stb.: „Mindezen eszközöket Salamon nagy mennyiségben csináltatá, mert nem tekinték a réznek súlyát.” (2. Krónikák 4:18). „1Csináltatott rézoltárt is, melynek hosszúsága húsz sing, szélessége is húsz sing, magassága pedig tíz sing vala. 2Csináltatott öntött tengert is, mely egyik szélétől fogva a másik széléig tíz sing vala, köröskörül kerek, és öt sing magas, és harminc sing zsinór érte be a kerületit.” (2. Krónikák 4:1-2). Az idézett „tenger”, vagy patak rézöntvény volt, melyben víz folyt.

Úgy dolgoztak neki, ahogy ő akarta, (készítettek) boltíveket, szobrokat, olyan medencéket, akár a víztározók, s rögzített (főző) üstöket: „Hálával Dolgozzatok, Dávid Nemzedéke! De kevés szolgálóm az, ki hálás!”(Korán 34:13)

„Mihrab” többes szám „Maharib” a fordításban boltívként szerepel, ami építészeti struktúra egy szent helyen belül. Ez a vers egyértelműen Salamon Templomának építését írja le és a boltív a Templom szakrális díszítő eleme. A 2. Krónikák 4:3 és 3:14 írja le a bika és Kerub szobrokat, a 2. Krónikák 4:22 tesz említést a medencékről. Hatalmas tálak készültek melyek köré sok ember le tudott ülni, hogy közösen étkezzenek, a főzőüstöket pedig rögzítették (2. Krónikák 4:16). Hatalmasok voltak ezért volt szükség a rögzítésükre.

A templom építése Izrael történelmének nagy eseménye. Arra kéri őket az Úr, hogy legyenek hálásak, mert e nélkül elszáll a dicsőség és a hatalom.

Mikor elrendeltük rá a halált (Salamonnak), semmi nem vezette őket rá az ő halálára, csak egy kis földi féreg, mi rágta élelmét, s mikor leborult, a Dzsinnek megértették: ha ismerték volna a Láthatatlant, nem időztek volna el a megalázó Büntetésben (a Feladatukkal). (Korán 34:14)

Ebből az allegóriából három jelentés olvasható ki: 1. Bármely nagy is egy ember hatalma, az csak egy ideig tart és még azelőtt feledésbe megy, mielőtt az emberek a hatalom leáldozását tudomásul vennék. 2. A legfigyelemreméltóbb eseményekről nem biztos, hogy a nyilvánosságban, fanfárok hangja mellett értesülünk, hanem egy egyszerű teremtés által, aki nem közismert, alig látható és nem érzékelhető módon rágja magát keresztül olyan erős alapzatokon, melyekről azt hisszük, hogy szilárdak. 3. A brutális erőn alapuló munka, tevékenység, amit a Dzsinnek jelenítenek meg, nem tartós. Ez a kontraszt néz szembe egymással az Erő és Allah Méltósága között, ami maradandó, amit nem lehet kiszipolyozni, s amelyet a szív és értelem állandó karbantartásával lehet felfogni, megérteni. Így kap értelmet Dávid története is feljebb, mint erős harcos (2:251), de ugyanakkor Allah teremtményének, az embernek szolgálója, életének megóvója (34:11).

A Dzsinnek büntetésként tekintettek feladatukra, ezért kínszenvedés volt nekik. Az emberek, akik Salamon Templomát építették, akár Dávid emberei, hitüket vitték be munkájukba, maga a munka vált Allah dicsőségének hirdetőjévé, a munka lett szentté.

Mit akartam érzékeltetni? Azt, hogy létezett egy próféta, akit a Judaizmus és az Iszlám egyaránt az Egyisten szolgájának tart. Szulejmán, vagy Salamon olyan hatalommal rendelkezett, amivel egyetlen ember sem a földön. Se előtte, se utána nem volt senki, aki a természetfeletti erőket Allah kegyelméből uralta volna. Ezt a hatalmat Isten és az emberek szolgálatába állította. Irányította a szeleket, megzabolázta a láthatatlan világ szellemeit, a dzsinneket és ezt mind egy csatornába terelte. Isten szolgálatába. Ennek és az emberek hitbéli mélységének eredménye az első Templom. Tehát remélem sikerült érzékeltetni, hogy az első templom, nem csupán emberi erő építménye, hanem a szellemvilág szolgálatba állításának terméke. Ezt nem csak egy, hanem több Szentírás, köztük a Korán is megerősíti. Mohamed (béke reá) pedig ideérkezik egy éjjeli misztikus úton és innen száll fel a mennyekbe, ahol megkapja azt a rendelkezést, ahogy követőinek az Iszlámot tovább kell vinni. Gyakorlatilag innen datálódik az Iszlám rendtartás. Ha azzal kiegészül mindez, hogy a zsidók idevárják a messiást, akkor látható, hogy minden térfélen ezer spirituális kötődés áll fent. A Templom-hegy hovatartozásának kérdése a racionális térben nem megoldható. Ezalatt az emberek mindennapi problémamegoldó képességét értem. Tehát politikai, katonai, vagy más szempontokra célzok. A Templom hegy kérdése a világ olyan problematikája, ami irracionális térben van, tehát ezt ember nem fogja megoldani. Talán az idézett Szentírásokkal ezt sikerült megvilágítani.

De folytathatnám a második templommal és a zsidó diaszpórával. Egyelőre ennyi.


Forrás: Mihálffy Balázs

Ez az épület az Aksza tér végében áll. Erről tartják úgy, hogy ennél érte Szulejmánt (béke reá) a halál és zuhant földre, amikor botja nem támasztotta tovább testét. Jelenleg lányiskolaként működik


 

h i r d e t é s