– A hatóságok figyelmen kívül hagyták azt az alapvető bizonyítási szabályt, hogy sosem az elkövető feltételezhető szándékából kell kiindulni, hanem mindig a tényekből, a megvalósult magatartásból kell következtetni arra, mi volt a szándék – jelentette ki a Népszavának nyilatkozva Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet ügyében a tények azt mutatják – folytatta –, hogy a projekt semennyire nem valósult meg, és azok, akik felelősek voltak a projekt megvalósításáért, nem tették a dolgukat. Mindebből fakadóan jelentős kár érte a költségvetést. A hatóságok azonban fordítva ültek a lóra, azt nézték, hogyan lehet kimenteni az elkövetőket – állította Ligeti Miklós.

Több mint hét évig tartó nyomozás után múlt hónapban megszüntették az eljárást a Híd a munka világába ügyében. A nyomozást az ügyészség felügyelete mellett az adóhatóság bűnügyi főigazgatósága végezte.

A romák foglalkoztatási helyzetének javítására szolgáló, majd botrányba fulladt szövetkezet vezetője a kezdetekkor Farkas Flórián, a Fidesz parlamenti képviselője, a Lungo Drom elnöke volt, aki akkoriban az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöki tisztségét is betöltötte. Az eljárás megszüntetésében Farkas Flórián – egy lapunkhoz eljutott e-mail tanúsága szerint – ártatlanságának bizonyítékát látta, és az ellenzéket vádolta azzal, hogy le akarta járatni a „felzárkózás ügyét”.

Okfejtését gyengíti, hogy nem az ellenzék, hanem az egykori, Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma volt az, amely visszakövetelte az ORÖ-től a Híd a munka világába programra adott 1,6 milliárd forintot. (Az ORÖ végül 300 millió forintot fizetett vissza.) A tárca ugyanúgy szabálytalanságok sorát tárta fel, ahogyan az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF vizsgálata is.

A nyomozás megszüntetése nagy felháborodást váltott ki, már csak azért is, mert Farkas Flóriánt meg se hallgatták a hatóságok: se tanúként, se gyanúsítottként. Hadházy Ákos ellenzéki képviselő gyalázatosnak minősítette a történteket, és arra hívta fel a figyelmet, hogy Farkas Flóriánnak még csak a neve se szerepel az eljárást megszüntető adóhatósági határozatban. Ez a körülmény annak tükrében is furcsa, hogy ellenben Hegedüs István neve – ő követte Farkas Flóriánt az ORÖ elnöki posztján – többször előkerül a dokumentumban.

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció politikusa írásbeli kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez az Országgyűlésben. Válaszában Polt közölte, hogy a nyomozó hatóság, amely „több mint 110 tanút hallgatott ki, öt személyt gyanúsítottként vont felelősségre”, végül megalapozottan döntött az eljárás megszüntetéséről. A gyanúsítottak – érvelt a legfőbb ügyész – vallomásukban nem hivatkoztak arra, hogy Farkas Flóriántól a projekthez kapcsolódóan bármiféle utasítást kaptak volna, Farkas Flórián személyét, szerepét érintő nyilatkozatot nem tettek. Polt Péter hozzáfűzte: a kihallgatott tanúk vallomása alapján sem merült fel olyan adat, amely szerint Farkas Flórián a projekt végrehajtásában – az egyes szerződések aláírásán túl – érdemben közreműködött volna.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója teljesen tévesnek tartja az érvelést. Emlékeztetett rá, hogy a Híd a munka világába program révén irodák létrehozásával és mintegy kétezer álláskereső mentorálásával országos foglalkoztatási hálózatot kellett volna kiépíteni. Ehhez képest az eljárást megszüntető határozatból az állapítható meg, hogy olyan irodákat vásároltak, amelyek egy részében soha nem volt semmiféle munkavégzés, vagy az ingatlanok eleve alkalmatlanok voltak arra, hogy azokban munkát végezzenek. Érdemi tagtoborzás nem történt, valódi mentori munka nem folyt, a pénzt viszont közben elköltötték. Mindez a legkevésbé sem értékelhető úgy, hogy „jó szándékú, ám várakozásaikban csalódott embereknek” nem sikerült összehozniuk egy sikeres projektet. Márpedig Ligeti Miklós szerint Polt Péter és a nyomozást megszüntető adóhatósági határozat lényegében ezt állítja.

Minimálisan elvárható lett volna, hogy megvizsgálják Farkas Flórián felelősségét 

– állapította meg Ligeti Miklós. Hiszen Farkas Flórián nem csak akkor lehet felelős a jogsértésekért, ha azok elkövetésére kifejezetten ő adott utasítást, hanem abban az esetben is felmerülhet a hivatali visszaélés gyanúja, ha a pozíciójából adódó felügyeleti-ellenőrzési feladatok ellátásának elmulasztásával olyan helyzetet teremtett az általa vezetett szervezetben, amely lehetővé tette a jogsértések elkövetését.

Ligeti Miklós hangsúlyozta: a Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet történetében egyetlen pillanat sem akadt, amelyről megalapozottan állítható lenne, hogy a program a megvalósulás felé haladt volna. (Népszava)