h i r d e t é s

Sok ezer milliárdot érének azok a brüsszeli ajánlások, amelyeket meg kéne fogadni

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam

Sok ezer milliárdot érének azok a brüsszeli ajánlások, amelyeket meg kéne fogadni

2022. május 24. - 05:55

Éppen egy éve férhetne hozzá Magyarország az EU óriási újjáépítési alapjában lévő rengeteg pénzhez, ha minden rendben menne. - írja a 444.hu

Orbán Viktor és Ursula von der Leyen a Karmelitában. - Fotó: Benko Vivien Cher/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI/MTVA

Az EU tagállamai még 2020 nyarán döntötték el, hogy elképesztően sok pénzt, 750 milliárd eurót szánnak a járvány miatt bajba jutott európai gazdaságok megsegítésére. A pénz egy része vissza nem térítendő támogatás - Magyarország esetében eredetileg 2500 milliárd forint volt ez a keret. További 3400 milliárd forintnyi kedvezményes hitel is volt az eredeti csomagban. (Az összegek némileg csökkentek azóta, mert a magyar gazdaság 2021-ben elég jól teljesített, és ezért a maximálisan lehívható pénz mennyisége csökkent.) Az első részletekhez tavaly nyár elejétől férhettek hozzá a tagállamok. Orbán Viktor még a választás előtt levélben sürgette Ursula von der Leyennél, hogy most már Magyarország is hívhasson le a keretéből, de pénz egyelőre nem érkezik.

A pénz azért nem jön, mert a magyar kormány által benyújtott költési tervet nem fogadta el az Európai Bizottság.

A fő kifogása az, hogy a tervben alig volt szó arról, hogyan teljesíti a kormány az úgynevezett országspecifikus ajánlásokat.

Ezeket az ajánlásokat a Bizottság minden évben minden országnak kiadja, de a Tanács, vagyis a tagállamok kormányai hagyják jóvá, azaz küldik meg a tagállamoknak. Az ajánlások végrehajtását az eurót nem használó országok eddig gond nélkül ki tudták kerülni, és a magyar kormány rendszeresen figyelmen kívül is hagyta a legtöbbet.

Csakhogy az újjáépítési alap megnyitását már az ajánlások végrehajtásához kötötték, így tavaly óta ez komoly problémát jelent Magyarországnak. Jelenleg a magyar kormány éppen átírja az eddig el nem fogadott pénzköltési tervet. A hétfőn megjelent, 2022-es ajánlások teljesítésének is benne kellene lennie a tervben, ha a pénzhez hozzá akar jutni Magyarország, úgyhogy ezúttal rendkívüli jelentősége van annak, hogy mi szerepel a tervekben.

Az ajánlások nem konkrét feladatokat, hanem célokat tartalmaznak, azok végrehajtásának módjában szabad kezet kapnak a kormányok. A magyar kormánynak arra kellene figyelnie, hogy az újjáépítési alap elköltésének tervébe olyan programokat tegyen, amelyek alapján a pénzt ezen célok elérésére fordítaná.

Az ajánlásokat is tartalmazó dokumentum nagyobb része egy helyzetleírás, amiben a Bizottság felsorolja, hogy milyen problémákat lát az adott tagállamban.

Magyarország helyzete a Bizottság szerint

A szöveg megállapítja, hogy 2021-ben a magyar költségvetés GDP-arányosan 3 százalék feletti hiánnyal és 60 százalék feletti államadóssággal zárt, ami szembemegy az EU-s szabályokkal, de nem indul túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen, mert a rendkívüli járványhelyzetre tekintettel az adósság elszállását mindenkinek megengedik most. Ráadásul látják az igyekvést: 2020-ban 7,8 százalék volt a hiány, tavaly már csak 6,8, és idén még alacsonyabbat várnak.

A brüsszeli statisztika szerint 2020-ban a magyar kormány a GDP 4 százalékát költötte a járvány hatását enyhítő intézkedésekre, de 2021-ben már csak 0,8 százalékát. Az intézkedések megfeleltek az EU-s ajánlásoknak. Néhány közülük túlmutatott a járványkezelésén, és hosszabb távon is költséget jelent: a szakképzési hozzájárulás eltörlése, a 25 év alattiak személyi jövedelemadójának eltörlése, a 13. havi nyugdíj bevezetése, az orvosok fizetésemelése. Ezeket nem kritizálja a mostani jelentés, csak megállapítja, hogy ezt ki kell gazdálkodni, és túlmutatnak az ideglenes, válságkezelő intézkedéseken, még ha arra hivatkozva is vezették be őket.

A Bizottság szerint a magyar kormány optimistább, mint ők. Budapest idénre 4,3, jövőre 4,1 százalékos növekedését várja a GDP-nek, míg a brüsszeli számítások csak 3,6 illetve 2,6 százalékot jeleznek előre. A költségvetési hiány is magasabb lesz a Bizottság szerint, mint azt a magyar kormány várja.

A Bizottság külön figyelmeztet, hogy a rezsicsökkentés miatt a GDP 1,2 százalékát költi idén a magyar kormány a közműcégek (tulajdonképen főleg az MVM) támogatására. Még itt sincs arról szó, hogy ezt nem kéne csinálni, csak jelzik, hogy mitől marad magas a hiány. Az Ukrajnából érkező menekültek ellátása az idei magyar GDP 0,2 százalékát teszi ki a jelentés szerint.

Az EU-s pénzek elapadása 1 százalékos GDP-csökkenést okoz idén Magyarországnak. Ennek az a fő oka, hogy az előző pénzügyi ciklus pályázatai kifutnak, az újak pedig még nem indulnak el.

A Bizottság arra figyelmeztet, hogy hosszú távon a magyar költségvetési rendszer nehezen lesz fenntartható, főleg azért, mert öregszik a társadalom, és így a nyugdíjakra egyre többet kell költeni.

Ráadásul a nyugdíjak közötti különbségek egyre csak nőnek, hiszen míg a minimálnyugdíj összege 2008 óta nem emelkedett, addig a nyugdíj melletti munkavállalás egyre könnyebb annak, aki képes erre.

A jelentés szerint a magyar munkaerőpiac jó állapotban van, de a kevés bölcsőde miatt a kisgyerekes anyák közül nagyon kevesen tudnak dolgozni. Nincsenek sokan a munkanélküliek, de a helyzetük elég reménytelen: a felük semmilyen állami támogatást sem kap, és aki tartósan munkanélküli, az nehezen tud kitörni a helyzetéből.

Miközben csökken a szegények száma, még mindig kiemelkedően sok nélkülöző él Magyarországon lakosságarányosan az EU többi tagállamához képest. A cigány népesség különösen szegény, körükben három-négyszerese a nélkülözők aránya a többségi társadalomhoz képest.

Az utóbbi években bevezetett intézkedések nyomán a jövedelemkülönbségek nőttek, a rosszabbul keresők jártak rosszul az új adózási szabályokkal. A közmunkáért járó fizetés, a minimálbér és a családi pótlék közel sem növekedett annyira, mint a megélhetési költségek. A rezsicsökkentés sem segít a legszegényebbeken, mert ők szilárd tüzelővel fűtenek. A lakásárak gyors emelkedése pedig reménytelenné teszi a szegények otthonhoz jutását, és ezen a helyzeten sokat ront, hogy szociális bérlakások Magyarországon lényegében nincsenek.

Az oktatás színvonala bőven az EU-s átlag alatt van Magyarországon, a 15 évesek teljesítménye ráadásul romlik.

A cigányok között különösen magas a közoktatásból kimaradók aránya: hatszorosa a többségi társadalomhoz tartozókéhoz képest. De általában sem túl tanultak a magyarok, a 25-34 év közti diplomások aránya az egyik legalacsonyabb az egész EU-ban. A szegények rossz továbbtanulási esélyei miatt a társadalmi mobilitás Magyarországon különösen alacsony.

A jelentés szerint három fő oka van a magyar oktatási rendszer feltűnő gyengeségének: az iskoláknak nincs mozgásterük, hogy a helyben leginkább hasznos tanrend szerint haladjanak; az iskolák meglehetősen szegregáltak, azaz a jómódú és a szegény családok gyerekei alig keverednek; nagyon alacsony a tanárok fizetése, és ezért tanárhiány van. A tanárszakon végzők több mint fele nem iskolákba megy dolgozni.

A magyarok egészségi állapota rosszabb az EU átlagánál, részben az egészségtelen életmód, részben a rossz hatékonyságú ellátás miatt. Dohányzásban, italozásban és elhízásban Európa élvonalában vagyunk. Magyarországon halnak meg a legtöbben a légszennyezettség miatt egész Európában. A szűrővizsgálatok annyira ritkák, hogy az elkerülhető halálozások száma is kiugróan magas. Az ellátás rosszul szervezett: míg az ország egyes részein kevés a kapacitás, addig összességében a kórházi ágyak száma magas, és a kórházban töltött napok száma is kiemelkedő. A Bizottság szerint az orvosok fizetésemelése javíthat a helyzeten.

A korrupció burjánzik. Részben mert a politikai és a gazdasági elit összefonódott egymással, részben mert nincsenek hatékony ellenőrzések, és a komolyabb ügyeket nem vizsgálják az ügyészek. Nem átlátható, hogy mikor indul nyomozás, és ha indul, akkor azt miért zárják le. Tovább rontja a helyzetet a sajtószabadság korlátozása, a civil szervezetek elleni hangulatkeltés és a közérdekű adatok visszatartása.

A bíróságok autonómiája szűkül, a Kúria egyre inkább politikai befolyás alá kerül. Az ügyek kiosztása átláthatatlan, ezért politikai nyomásgyakorlást tesz lehetővé a rendszer.

A törvényeket jellemzően konzultációk, az érintett társadalmi csoportok képviselőinek megkérdezése nélkül hozzák.

Az adórendszer továbbra is bonyolult, a munkát terhelő járulékok magasak, az alacsony jövedelműek terhei arányosan a legnagyobbak. Sok a szektoriális különadó, a rendszer nehezen átlátható.

Számos esetben versenyellenes szabályozások lépnek hatályba, az állam sokszor befolyásol piaci folyamatokat. A törvényhozás kiszámíthatatlansága is erősíti ezt a hatást, főleg a kiskereskedelem szenved emiatt.

A közbeszerzési rendszer igen problémás, nagyon sok az olyan pályázat, ahol csak egyetlen ajánlattevő van. A keretszerződéses kiírások különösen gyanúsak az eddigi vizsgálatok alapján. A vagyonkezelő közalapítványok létrejöttével tovább romlott a helyzet, mert nekik nem feltétlenül kell közbeszerzést indítaniuk, holott jórészt költségvetési pénzből élnek.

A klímaváltozás súlyosan érinti Magyarországot, egyes területein a szárazság, másutt az árvizek fenyegetnek. Elsősorban a vizek megtartásával kellene foglalkozni. A légszennyezettség magas, a hulladékfeldogozás szintje viszont alacsony.

Az jó, hogy egyre több pénz megy kutatás-fejlesztésre, de magasan képzett munkaerőből kevés van.

A megújuló energia felhasználásban Magyarország bőven az EU-s átlag alatt van, a 14 százalékot sem éri el.

Az ajánlások lényege az, hogy ezeken a problémákon javítani kell, ezekre a témákra programokat kellene írni, és azok végrehajtására kellene szánni az EU-tól lehívható pénzeket. Az ajánlás teljes szövege itt olvasható. (444.hu)


 

Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s