Még azon kevesek is, akik világosan látták, hogy az esélyek egyértelműen ellenük szólnak, törekedtek visszafogni minden, a kegyetlen valóságot bemutató megjegyzést. Talán rosszul tették. De mi végre ne tettek volna így? Kimondják azt az igazságot, amitől mind féltünk? Hogy Orbán és rendszere az általuk kreált választási rendszerben békés úton nem távolítható el. Annak meg mi értelme volna?

Mert abban az esetben jóvátehetetlenül páriává teszi magát. Úgy a kormányoldaliak, mint az ellenzék körében is. Ugyan kinek hiányzik ez?

Spiró György neve lényegében szitokszónak számít a jobboldaliak, különösen a szélsőjobboldali nézetek harsogói körében. Meg is van erre minden okuk, az író nem egyszer leplezte le őket. Elég csak „Jönnek” című versére gondolni. Fájdalmas korkép-kórkép.

Arra nyitókérdésre, hogy miért nem kapta el a reményteljes hangulat, keresetlen egyszerűséggel tudott felelni a Népszavában megjelent interjúban:

- Nem szoktak hangulatok elkapni. Igyekszem reálisan nézni a dolgokat úgy, hogy a vágyaim ne homályosítsák el a látásomat. Egy írónak illik ismernie azt a társadalmat, amelyben él. Magyarországot soha nem önmagában létezőnek tekintettem, hanem nagyobb összefüggésrendszer részeként. Ilyen szempontból vannak bizonyos külső, meghatározó tényezők, amelyek erősebben hatnak, mint az emberek vágyai.

A reménykedő hangulatot valóban nem a legszerencsésebben próbálták meglovagolni sem az ellenzéki választók, sem az ellenzéki politikusok.

Spiró azonban rámutat a főváros és vidék elmérgesedő ellentéteire is. Szerinte egyáltalán nem meglepő, hogy a fővárosban tudott igazán eredményt felmutatni az ellenzék.

- A vidék-város ellentét azóta létezik, hogy a nagyvárosok kialakultak, több ezer éve. A nyugat- és kelet-európai történelmet többek között a városiasodás folyamata is megkülönbözteti egymástól. Mátyás király idején Nyugat-Európában már erős gyökerei voltak a városiasodásnak, ami Magyarországon is megindult, de Mátyás uralkodásának a közepe táján valamiért visszafordult. A városokba verődött népesség a világon mindenhol újszerűbben volt kénytelen megszervezni az életét, mint a röghöz kötött vagy kötődő vidéki lakosság. A vidék-város ellentét mindenhol létezik a világon, és a tömegpolitika fel is használja…

Hogy mi lesz a megoldása a tarthatatlanná vált helyzetnek, az író nem tud egyértelmű választ adni. Kőbéka című könyvének kapcsán így fogalmaz:

nem azért mondom, amit mondok, mintha bárkit befolyásolni szeretnék. Ha megkérdeznek, elmondom a véleményemet, ennyi. Az írásnak sokkal több értelme van. Ha egy mű jól sikerül, évtizedek, évszázadok múlva is lehet élvezni, és az az előnye is megvan, hogy nemcsak a rációra, hanem az érzelmekre is hat.

A véleményvezéreknek pedig lenne mit tanulniuk a szerzőtől.