Közzé tették a 2012-es nemzetközi PISA-felmérés eredményeit.

Magyarként sajnos azt kell mondanunk, kár, hogy most mindenki láthatja, hol tartunk...

Szégyen, de a teszten szerepeltetett 35 országból a rangsor tekintetében a 30. helyen végeztünk, ami tényleg több mint szégyen. Ha csak a legnehezebb feladatok megoldósait nézzük, akkor is durva  helyzet, mert az átlagos 40%-ból a nálunk vizsgáztatott diákok 25%-on teljesítettek.

Miről szólt a teszt?

A PISA-felmérés a tanulók szövegértési képességeit vizsgálja. A 15 évnél idősebb diákok felkészültsége kapcsán kíváncsiak rá a kutatást végzők, hogy segít, avagy hátráltat az értelmezésben a számítógép.

Jelen vizsgálat során egy Searing elnevezésű, a valóságban nem létező belga városról feltett kérdésekre kellett válaszolni, s minden szükséges információ megtalálható volt a megadott honlapon.

A magyar tesztalanyok közül 20% bele sem kezdett a feladatok megoldásába, ami kimagasló arány, hiszen a hasonló módon apatikus diákok aránya 35 országra nézve csupán 9% volt (ami egyéb iránt szintén nem kevés).

A PISA-felmérést koordináló OECD-hez hasonló magyarországi csoport 2014-es, szintén reprezentatív felmérésének tanulsága szerint a magyar fiatalok 20%-a tekinthető funkcionális analfabétának, ami tényleg megdöbbentő.

A funkcionális analfabéták nagyon nehezen értik meg a leírt szöveget, alig tudnak egyszerű számtani műveleteket elvégezni és ami a legrosszabb: nincs aki segítsen rajtuk.

A felmérés arra is rámutat, amire valószínűleg szeretett volna eredetileg: az infokommunikációs eszközöket használó diákok nem teljesítenek jobban, mint azok, akik klasszikus módszerekkel tanulnak. A számítógépen olvasók az információdömpingben könnyen elvesznek és figyelmük is  pillanatok alatt elterelődik, míg a hagyományos könyveket olvasók teljes mértékben a saját fantáziájukra vannak bízva.

Azokban az iskolákban tehát, ahol megengedett az átlagosnál nagyobb arányú számítógép, okostelefon és egyéb eszközhasználat, ott a diákok nemhogy jobban teljesítenének a kezükben lévő eszköz segítségével, de éppen hogy alacsonyabb eredményeket érnek el, mint a bevált módszerek segítségével tanuló diákok.

(Címlap: Nem tesz jót az iskolai teljesítménynek a túlzott számítógép-használat // Fotó:  AFP/Khaled Desouki)