Az OECD-országok teljes GDP-je hosszú távon akár 2 ezer milliárd dollárral is nőhetne, ha az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatottsági aránya elérné Svédország szintjét.

A magas jövedelmű (OECD-) országokban az 55 évet betöltött vagy annál idősebb népesség 2015 és 2035 között csaknem 50 százalékkal, mintegy 538 millió főre nő majd.

A várható élettartam növekedése pozitív fejlemény, a népesség gyors elöregedése azonban jelentős pénzügyi terhet ró az egészségügyi és nyugdíjrendszerekre.

A magasabb költségeket véleményünk szerint ellensúlyozhatja, ha az idősebb munkavállalók számára lehetővé és vonzóvá válik a munkaerőpiacon maradás, vagy az oda való visszatérés.

Ez növelni tudná a GDP-t, a fogyasztói vásárlóerőt és az adóbevételeket” – mondja Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója.

Az idősebb munkavállalók élettapasztalata és karrierjük során megszerzett készségei óriási értéket képviselnek a fiatalabb munkatársak számára.

Ezt a legjobb munkaadók azáltal fogják tudni kiaknázni, hogy fejlődési lehetőségeket biztosítanak az idősebb munkavállalóknak,

ideértve a digitális készségekkel kapcsolatos fordított mentorálási programokat és gyakorlati képzéseket is

 – teszi hozzá a PwC szakértője.

A skandináv országok ismét előkelő helyen végeztek:

• a listát Izland vezeti,
• Svédország a negyedik,
• Norvégia a hatodik helyen áll.
• Dánia (13. hely)
• és Finnország (14. hely) nem szerepelt olyan jól, mint a többi skandináv ország, de így is bekerült az OECD-rangsor első felébe.
• Izrael az elmúlt évhez képest egy helyezést javított és a harmadik helyen végzett,
• Korea és Japán két helyezéssel előbbre, a hetedik illetve a nyolcadik helyre ugrott előre,
• Ausztrália négy helyezést javítva a tizenkettedik,
• Németország pedig két helyezést javítva a tizenötödik helyre került

– közölte a PwC Magyarország.

Az OECD-országok kormányainak az alábbiakat kell prioritásként kezelniük:

• A nyugdíjrendszerek reformja és a későbbi nyugdíjba vonulást támogató egyéb pénzügyi ösztönzők biztosítása;
• főként a technológiai változások, mint pl. a fokozódó automatizálás miatt az idősebb munkavállalók számára szükségessé váló képzés/átképzés támogatása; és
• az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni leküzdését szolgáló intézkedések végrehajtása a foglalkoztatás valamennyi területén;
• a vállalati kultúrákban élő sztereotípiák lebontása, mely az idősebb munkavállalók foglalkoztatását nem kezeli eléggé értékesnek.

vg.hu