Az agglomerációs kisebb települések, vagy más vidéki frekventált helyek, a járvány óta pedig az üdülő övezetek a leginkább kívánatos lakóhelyek Magyarországon. Ez látszik Magyarország állandó lakosságának számán is, a városok jellemzően kiürülnek, a kis falvakba viszont rengeteg a kiköltöző. A Pénzcentrum új cikksorozata most régiónként elemzi, hogy mely településeken nőtt a lakosok száma leginkább az elmúlt években. A megyei toplisták segíthetnek abban a döntésben, hol lehet érdemes ingatlant vásárolni.

Az elemzésből kiderült, mely településeken nőtt az álandó lakosok száma a legnagyobb mértékben az elmúlt egy, illetve 5 év során, hogy inkább a lakosságszám csökkenése, vagy a növekedése jellemző. A lakosságszám változásokat a régióhoz tartozó három megyében, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hevesben és Nógrádban külön is megvizsgáltuk.

A Belügyminisztérium lakosságnyilvántartásának adatai szerint 2023. január 1-jén 9 804 022 állandó lakost tartottak nyilván, 0,4 százalékkal kevesebbet mint 2022-ben és 1,7 százalékkal kevesebbet, mint 2018-ban az év első napján. Az Észak-Magyarország régióban 1 138 496 lakost tartottak nyilván 2023-ban, vagyis a lakosság 11,6 százaléka az országnak ezen a területén él. A lakosságszám apadása ebben a régióban magasabb, mint országosan: egy év alatt 0,7 százalékkal, 5 év alatt pedig 3,6 százalékkal csökkent az állandó lakosok száma. A lakosságszám változást befolyásolják a születések és halálozások száma, illetve az elvándorlás is.

Legnépszerűbb települések Észak-Magyarországon

Megvizsgáltuk, hogy egy és 5 év távlatában hol nőtt a leginkább a lakosságszám ebben a régióban. A 610 vizsgált település közül egy év viszonylatában 248 mutatott növekedést és 15 helyen stagnált a lakosságszám, tehát több az olyan település a régióban, ahol csökken a lakosságszám. Ahol viszont nő, ott gyakran ugrásszerűen nagy arányú növekedés látszik, ami nem adódhat pusztán magas születésszámból. Feltételezhető, hogy ezekre a településekre sokan költöznek.

A TOP50 település közé, ahol legnagyobb arányban nőtt a lakosság egy és 5 év alatt, kizárólag községek kerültek. Ez egyrészt nem meglepő, hiszen egy törpefaluban, ahol 17-ről 19-re nő egy év alatt a lakosok száma, ez rögtön 12 százalékos növekedést jelent - a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Perecsén éppen ez történt. Másrészt ha megvizsgáljuk a megyeszékhelyeket és városokat, alig találunk olyat közöttük, ahol nőtt a lakosságszám. 5 év alatt egyedül három borsodi városban, Nyékládházán, Ongán és Emődön emelkedett a lakosok száma. Ezek is kisebb városok, ötezer körüli lakosságszámmal, a nagyobb lélekszámú városokban mindenhol fogyást látni. Ha egy éves viszonylatban nézzük, Sajóbábony, Nyékládháza, Mezőkeresztes, Encs, Felsőzsolca és Heves volt az a város, ahol - ha minimálisan is, de - nőtt a lakosság száma.

A TOP50-es lista további érdekessége, hogy az ötéves listába mindössze 4, az egyéves listába 3 Heves vármegyei, és 11, illetve 15 Nógrád vármegyei település került. Tehát a legtöbb helység, ahol arányaiban nagyot nőtt a lakosságszám Borsod-Abaúj-Zemplénben volt. Erre magyarázat lehet, hogy az Észak-Magyarország régió településének többsége (358) Borsodban található, és sokkal több az apró- és törpefalu is, más a településszerkezet, mint Nógrádban, vagy Hevesben. A 2022/2023-as listát is a borsodi Debréte és Zsujta vezetik, az ötéves listán pedig Tornabarakony, Pányok és Gagyapáti vezetnek. Ezek a kistelepülések egyébként nemcsak régiós, hanem országos szinten is az élen járnak százalékos lakosságszám növekedésben:

Bár külön toplistát nem szenteltünk a legnagyobb lakosságszám csökkenést mutató településeknek, az adatokból kiderült, hogy 2022-ről 2023-ra a borsodi Nyéstán és Szuhafőn, valamint a nógrádi Kutasón csökkent leginkább a lakosok száma. Nyéstán hiába volt öt éves viszonylatban csaknem 16 százalékos növekedés, 2022-ről 2023-ra 54-ről ismét 44-re esett a lakosok száma. Számos törpe és aprófalu található még a legnagyobb csökkenést mutató települések listájában, mint: Arka, Bódvarákó, Viszló, Hernádbűd, Damak, Egyházasdengeleg, Sóstófalva, Pamlény, Abaújlak, Baskó, vagy Kánó. Ezek a falvak is nagyrészt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találhatók.

A városokat vizsgálva Tiszaújvárosban apadt a legnagyobb mértékben a lélekszám egy év alatt. A járási központban már 15 ezer állandó lakos sincsen. A második legnagyobb csökkenést az ország legkisebb városaként ismert Pálháza mutatta fel, már csak 1066 fő volt ide bejelentve 2023. január 1-jén. Jelentős mértékben csökkent a lakossá Gyöngyösön, Tokajban, Rétságban, Kazincbarcikán, Balassagyarmaton is. A borsodi megyeszékhely, Miskolc, illetve a nógrádi Salgótarján is az élen jár csökkenésben egy év alatt.

Öt év alatt a legnagyobb mértékű csökkenés Tornakápolna, Perecse, Arka,  Keresztéte,  Abod, Filkeháza, Szuhafő, és Rakacaszend lakosságszámában következett be, a fogyás több mint 20 százalékos volt. Városokat tekintve ugyancsak Tiszaújváros, valamint Kazincbarcika és Salgótartján vezetik a listát.

Legnépszerűbb települések Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Külön-külön vizsgálva a megyéket Borsodban 358 településből 140-ben nőtt a lakosok száma, 12-ben stagnált egy év alatt. Öt év viszonylatában 116 település mutatott növekedést, és öt községben stagnált a lakosok száma. A megyei toplista nem okoz nagy meglepetést a TOP50-es listákhoz képest: ha csak a százalékos növekedést nézzük ezek a települések mind megtalálhatók a régiós ranglistánkon is.

Ha csak a számszerű növekedést néznénk, akkor egy év alatt a leginkább Tiszalúcon (62), Kistokajban (61), Zsujtán (53), Boldván (52) és Sajóörösön (40) nőtt a lakosok száma. A városok közül Nyékládházán, Sajóbábonyban,  Mezőkeresztesen, Encsen és Felsőzsolcán nőtt egyedül a lakosság száma egy év alatt, minden más városban csökkenést látni. Miskolcon egy év alatt 2259-cel kevesebb az állandó lakos 2022-höz képest.

Legnépszerűbb települések Heves vármegyében

A 121 Heves megyei település közül 45-ben nőtt a lakosok száma 5 év alatt akár minimális mértékben, egyben pedig stagnált. Egy év alatt 47 településen emelkedett a lélekszám, egy helyen stagnált. A hevesi ranglistáról alig került be néhány település a régiós TOP-ba. A 2022/2023-as listát Demjén, Erk és Ostoros vezetik, ebből Demjén és Ostoros Eger vonzáskörzetébe tartoznak. A 20-as toplistába, hasonlóan Borsodhoz, csak községek kerültek. Az ötéves növekedésben pedig Szarvaskő, Ostoros és Bátor állnak az élen.

Számszerűen Ostoroson, Erdőtelekben, Abasáron, Nagyfügeden és Rózsaszentmártonban nőtt a lakosok száma egy év alatt. 5 év alatt pedig szintén Ostorosban, valamint Egerszalókon, Erdőtelekben, Gyöngyöshalászban, és Kömlőn nőtt a lakosok száma a legtöbb fővel. Ez alapján az elmúlt 1 és 5 év legnépszerűbb települése Ostoros község volt Hevesben.

Városok közül öt év távlatában mindenhol lakosságszám-csökkenés mutatkozott, és egy év alatt is csak Hevesben nőtt minimálisan a lakosok száma. Egerben 2018 óta 5,9 százalékkal csökkent a lakosok száma, Gyöngyösön még nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal apadt. A községekben a legnagyobb csökkenés 5 év alatt Parádsasváron, Szúcson, Istenmezején, Petőfibányán, Kisfüzesben, Parádon, Mátraszentimrén és Sarudon volt. 2022-ről 2023-ra pedig Kisfüzesben, Bükkszentmártonon, Mikófalván, Hevesaranyosban és Terpesen csökkent leginkább a lakosok száma.

Legnépszerűbb települések Nógrád vármegyében

Nógrád 131 településéből 61-ben nőtt a lakosok száma egy év alatt és 5 év alatt pedig 47-ben. Stagnálást csak egy település mutatott. A 2022-ről 2023-ra növekedést mutató települési toplistát  Garáb, Pusztaberki és Debercsény vezetik, az ötéves toplistát pedig ugyancsak Pusztaberki, valamint Kisecset és Berkenye. A TOP20-ba ebben a vármegyébe se jutottak városok, csak községek:

2018 óta a lakosok száma Nógrád községben nőtt a legtöbb fővel, 132-vel. Berkenyén és Őrhalmon szintén több mint 100 fővel laknak többen. 2022-től 2023-ra Őrhalmon látható nagy különbség (43 fő), de Karancskesziben, Szendehelyen, Dejtárban és Palotáson is sok lehet az új lakos. Arányaiban Kutasó, Szente, Egyházasdengeleg és Garáb településeken volt a legjelentősebb mértékű, legalább 10 százalékos csökkenés 5 év alatt. Egy év alatt ugyancsak Egyházasdengeleg és Kutasó mutatta a legnagyobb mértékű lakosságszám-csökkenést, valamint Sámsonháza, Horpács és Becske.

Salgótarjánban öt év alatt 3 160 fővel csökkent az állandó lakosok száma, ez 8,8 százalékos fogyást jelent. Balassagyarmaton 1065-tel vannak kevesebben, 7 százalékkal, Bátonyterenyében pedig 957-tel, 7,6 százalékkal. Egy év alatt pedig a városok közül a Rétságban fogyott a lakosság legnagyobb mértékben, 2 százalékkal. (Pénzcentrum)