Az adóperes szakma a hat új eljárási törvénynek köszönhetően az utóbbi évtizedek legnagyobb átalakulásán mehet keresztül - olvasható az ügyvédi iroda anyagában.  

Rozsnyai Krisztina, az új Közigazgatási perrendtartás kodifikációjáért felelős, volt miniszteri biztos azt hangsúlyozta: az új perjogi szabályok újabb eszközöket adnak a vállalatok kezébe az érdekérvényesítéshez. A döntést hozó adóhatósággal együtt perelhető lesz például az a másik közigazgatási szerv, amelyiknek a véleményén az adóhatóság döntése alapult. Az MTI érdeklődésére az ügyvédi iroda egyik szakértője példaként elmondta, az adóhivatal vizsgálni szokta, hogy a cégek kutatási és fejlesztési tevékenysége valóban megfelel-e a törvényi kritériumoknak. Az adóhatóság a minősítés érdekében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát keresi meg. Ha ilyen esetben elmarasztaló döntés születik, a határozat megtámadható, és az új szabályok alapján perbe lehet vonni a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatalát is, amely a szakmai hátteret adta a döntéshez.

Az EY szakértői kiemelték: az új eljárási törvények célja, hogy a bírósági jogvita rövidüljön és a bíróságon a felek már ne a tényállásról vitatkozzanak. Ez azonban azt követeli meg, hogy az adózók sokkal felkészültebben vegyenek részt az ellenőrzési eljárásban. 

A későn ébredő adózók könnyen abba a csapdába eshetnek, hogy új bizonyítékot akár már a fellebbezésükhöz sem csatolhatnak - olvasható a közleményben. 

Az új peres és adóeljárási jogszabályi keretek - néhány kivételtől eltekintve - a tervek szerint január 1-jétől a folyamatban lévő adóellenőrzésekre is alkalmazhatóak lesznek. (MTI)