h i r d e t é s

"Szégyen, hogy a leginkább rászorulók pénzét is ellopják!"

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

"Szégyen, hogy a leginkább rászorulók pénzét is ellopják!"

2019. szeptember 26. - 12:02

 

Dráguló, késő, hibás építkezések, nehezen megközelíthető, berendezetlen épületek – totális csőd Zalában is a szociális otthonokban élők kiköltöztetése. - írja a nepszava.hu.

Illusztráció: MTI Fotó: Varga György

– Nincs járda, nincs út, nincs berendezés – sorolta a hiányosságokat informátorunk a zalai lakásotthonok többségével kapcsolatban. – Szégyen, hogy a leginkább rászorulók pénzét is ellopják!

Arról már a Népszava is többször írt, hogy szakmai szervezetek szerint totális csőd a bentlakásos szociális intézmények lakóinak kiköltöztetését – hivatalos néven: kitagolását – elősegítő program. Az alapcélt persze támogatják, hiszen Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer ember él valamilyen zárt, a társadalomtól elszigetelt intézményben, összezárva akár több száz másik, speciális szükségletű emberrel, miközben jelentős részük minimális segítséggel önálló életvitelre is képes lenne. Csakhogy az ötven fősnél nagyobb intézmények előző kormányciklusban elindított felszámolása egészen mást jelent: a lakóotthonokkal ugyan kisebb, de a társadalomtól továbbra is elzárt közösségekbe kerülnek az ellátottak. A kormány az év végéig 2500, 2023-ig összesen tízezer ellátott kiköltöztetését vállalta, amire 77 milliárd forintot nyert az Európai Uniótól, ami a szakemberek szerint még ötezer érintett kitagolására sem elég. Főleg úgy, hogy elképesztő a pazarlás: átgondolatlan projektek kaptak támogatást, ráadásul horroráron épülnek az új lakóotthonok.

Az egyik leginkább érintett megyében, Zalában például a lapunk birtokába jutott dokumentumok alapján több beruházásnál is a hivatalosan tervezett ár duplájára tettek ajánlatot a kivitelezők. Vaspörben 56 millió helyett 117-ért, Felsőrajkon 58 millió helyett 119-ért, Esztergályhorvátiban pedig – ahol két épület is épül – 58 és 59 millió helyett 121, illetve 122 millióért nyerte el a munkát a Szabadics Zrt., illetve cégei valamint a LE-KO Kft. Szabadics Zoltán az idén márciusban a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át Kásler Miklós humánminisztertől. Cégei pedig megannyi állami projektben érdekeltek, többek között a zánkai tábor felújításában, vagy a zalaegerszegi autós tesztpálya építésében. A LE-KO hivatalosan Lenti városáé, de jók a kapcsolatai a megyei közgyűlés egyes kormánypárti potentátjaival.

Zalában a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) a nagykanizsai Holdfény Otthon, a magyarszerdahelyi kastély, a zalaapáti Boróka otthon, valamint búcsúszentlászlói otthon kitagolását 26 ingatlanba tervezte 2,5 milliárd forintból, melyen a pályázatoknak köszönhetően szépen megosztozott a Szabadics és a LE-KO. Előbbi mintegy 1,8 milliárdért, utóbbi úgy 400 millióért építhetett. A határidőkkel viszont hadilábon állt a Szabadics: több szerződést is nem sokkal az eredeti átadási időpont előtt módosíttatott, és végül az idén május végére, nyár elejére készült el hivatalosan az ingatlanokkal. A gyakorlatban viszont a legtöbb nincs teljesen kész: van, ahol nincs odavezető megfelelő út, járda, vagy épp hiányzik a berendezés. A pályázati kiírásokban ezek ugyanis nem szerepeltek, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak pedig erre nincs saját forrása. Információink úgy próbálnak meg például utat építeni ott, ahol hiányzik, hogy az adott önkormányzat útfelújítási pályázatába rejtik el a megépítendő szakaszt.

– Ez a program arról szólna, hogy a leginkább rászorulók életkörülményein és élethelyzetén javítsanak, de ebből láthatóan semmi sem lesz – mondta egy, a zalai projektekre rálátó szociális szakember. – Nemhogy integrálnák őket a helyi közösségekbe, hanem kiviszik őket a falvak szélére, messze a bolttól, az önkormányzattól, orvostól.

Zalaapátiban például van olyan ház, amely mintegy 2,5 kilométerre van a falu központjától. Ez azért is meghökkentő, mert a lakóotthonokban különböző fokú sérülteket helyeznek el, és akadnak köztük olyanok, akik akár egyedül is elhagyhatják lakhelyüket, vagyis például elmehetnek sétálni vagy boltba.

Az ügyben megkerestük az SZGYF zalai igazgatóját, arra voltunk kíváncsiak, miért áll üresen az épületek nagy része a műszaki átadást követően még hónapokkal is? Hogy fordulhatott elő, hogy nem épültek megfelelő utak az épületekhez és hogyan akarják ezeket a problémákat megoldani? Miért nincsenek berendezve az épületek, s ezen hogyan próbálnak segíteni? Hogyan fordulhatott elő, hogy sokszor az eredetileg becsült ár duplájába került egy-egy épület? A hivatalos tervdokumentáció volt rossz vagy a pályázati ajánlatok voltak túlárazottak? Mikor költözhetnek be a már átadott épületekbe az érintettek? Györe Edina igazgató csak annyit válaszolt, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a sajtóengedély kérelmet nem hagyta jóvá, így nem nyilatkozhat.

Koszosak a falak, rozsdás a radiátor

Bár a műszaki átvétel már hónapokkal ezelőtt megtörtént, a lapunk birtokába jutott hibajegyzékek azt mutatják, a kitagolásra kijelölt épületek egyelőre nem alkalmasak arra, hogy fogadják a szociális otthonok lakóit. Zalaszentivánon a bebútorozás mellett többek között elmaradt a kertépítés, nem megoldott a csapadékelvezetés, a kapu oszlopai és a kerítés nem megfelelően rögzített, fedetlen a vízakna, építési törmelékes és szemetes a környezet. Ugyanez érvényes a zalaapáti házakra is, ahol emellett van olyan épület, ahol nem fejezték be a villanyszerelési munkákat, hólyagos a PVC-padló, a szegőlécek és a nyílászárók illeszkedése rossz, koszosak a falak, rozsdás a radiátor, az esőzések alámosták a ház körüli járdát, ami megsüllyedt, a rézsűfal nem megfelelően lett kialakítva, a nem megfelelő gépkocsibejáró miatt nem lehet behajtani, a járólapok fugázása hiányos, a kémény füstcsöve fedetlen, a személyi kiskapun nem lehet bejutni az ingatlanba, a külső vakolat koszos, a belső festés rossz minőségű, a lábazati vakolat megereszkedett, a beltéri ajtók elakadnak a rosszul lerakott járólapokban.

nepszava.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s