Nem lenne ennek hírértéke, ha a szobrot nem avatták volna fel már egyszer – ezelőtt 3 éve. Kicsit hibrid az alkotás: turult formáz, a talapzatán pedig első világháborús hősöknek állít emléket. Így lehetett rá közpénz szerezni.

Anno, Gyürk Dorottya, a város kulturális alpolgármestere erőteljesen tiltakozott a szobor felállítása ellen, ám néhány éve rá már természetesen megjelent az avatáson, a polgármesterrel együtt.  Ráadásul nem kérte vissza azt az 1.000.000 forintot az önkormányzat (302/2017 határozat) a Szentendrei Turul Szoborért Alapítványtól, amit a szobor elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásához nyújtott.

A nagyvonulaságért cserébe azt kérték, hogy Páljános Ervin alkotásának alapzata köré felkerülhessenek a város első világháborús hősi halottjainak nevei.

Erre azért volt szükség, hogy az önkormányzat pályázhasson az Első Világháborús Centenárium Emlékbizottságnál az I. Világháború történelmi emlékeit őrző emlékművek rendbetételére, renoválására, helyreállítására, új emlékművek felállítására. Ezen a pályázaton a város 7,5 millió forintot nyert.  Így a szobor köré kőtömbök kerültek az I. világháború hősi áldozatainak nevével.

Gyürk Dorottya elmagyarázza, miért is volt erre szükség. “101 év elteltével, most végre méltó módon emléket állítunk katonahőseinknek. 1917. évi VIII. törvénycikk rendelkezett arról, hogy minden magyar városnak emlékművet kell állítania az elesett hősök emlékére. Szentendrén ezt a rendeletet mostanáig nem hajtották végre. Nagyon örülök, hogy most volt politikai akarat a megvalósításra és a város régi adósságát egy évszázad múltán törlesztjük.”. Azt azonban nem vette figyelembe a politikus asszony, hogy ezt a rendeletet 2007. július elsején már hatályon kívül helyezték.

Az ünnepélyes avatáson koszorút helyezett el többek között Szentendre Város Önkormányzata, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia, a FIDESZ Magyar Polgári Párt Szentendrei tagozata, a Szentendre és a Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület n, a Kisgazda Polgári Egyesület, a Szentendrei Fidelitas is.

És, hogy hogyan alakult úgy, hogy a korábban ellenérzéseket keltő szobor mellé most felsorakozott a teljes szentendrei vezetés? Vélhetően egyrészt így lehetett legolcsóbban és gyorsabban letudni a szoborkészítést, ráadásul ezzel a lépéssel sokak szemében válhatott szimpatikussá a polgármester, aki a lakosságtól sok bírálatot kap a lakópark építések, a közlekedési helyzet és a nem megfelelő egészségügyi ellátások, és a növekvő lélekszám miatt.

A szobor kacifántos története

Filó András Magyar Gárda alapító, egykori kisgazda politikus még 2013-ban kezdeményezte a szobor felállítását. A kormánypártiak és az akkori polgármester Dietz Ferenc is támogatta a javaslatot. A szobor helyének pedig a belváros bejáratát jelölték ki, ezt látták volna a városba érkezők.

Eközben viszont a város csődközelbe került, annyira, hogy a Dietz távozott, és a helyére Verseghi-Nagy Miklós került a polgármesteri székbe, és vele érkezett Gyürk Dorottya, akinek már akkor sem tetszett  turul szobor, és ennek helyi források szerint hangot is adott.

2015 szeptemberében az Eleven Emlékmű csoport szervezésében találkoztak az ellenzők és a támogatók egymással, ahol vitát folytattak az ügyben. Ennek sok konkluziója nem volt, az ellenzők ellenezték, a támogatók pedig továbbra is a felállítás mellett foglaltak állást.

A támogatók a tervezett helyre, Filó András vezetésével, elkezdték építeni a szobor talpazatát. Ezt Horvát Balázs Byron civil aktivista fizikailag próbálta megakadályozni, míg Kubatovics Áron, akkori önkormányzati képviselő (Társaság az Élhető Szentendréért) az engedélyek hiányát kérte számon Filó Andráson.

Az építkezésre végül a rendőrség is kivonult, megtiltva a további munkát.

Ennek ellenére a szobor a helyére került, és végül a pozsonyi csata évfordulóján, 2016. július 2-án avatták fel, – számolt be a hírről a város hivatalos lapja, Fajcsák Tibor plébános pedig megszentelte azt.

atlatszo.hu