Az Európai Bizottságnak elküldött dokumentumot itthon nem verte nagy dobra a kormány, pedig lényeges információk is vannak benne arról, mik lesznek a következő évek céljai. Új intézkedéseket nem ismerünk meg a dokumentumból, egyedül egy fél mondatos utalást találhatunk meg benne, ami arra enged következtetni, hogy béremelés jöhet a közszférában. - írja a Portfolio

Megjöttek a dokumentumok

Megszokhattuk, hogy a többi tagállammal együtt Magyarország is benyújtja konvergenciaprogramját és Nemzeti Reform Programját az Európai Bizottságnak április végéig, idén azonban a kormány eddig nem adott tájékoztatást erről (UPDATE: 16 óra után a Nemzetgazdasági Minisztérium is közzétette a dokumentumokat). A Bizottság honlapjára viszont már felkerültek a dokumentumok, így lassan kezd körvonalazódni, mire készülhet a kormány 2018-22 között.

Az elkövetkező időszakban kulcsfontosságú marad a versenyképesség és a termelékenység további javítása, melynek érdekében elengedhetetlen a hazai innováció elősegítése, az infrastrukturális beruházások végrehajtása és a magasabb hozzáadott értékkel bíró szolgáltatások és termékek előállításának támogatása. Ennek részeként a gazdaságpolitika egyik legfőbb célja folytatni azon feltételek kialakítását, amelyek elősegítik a magyar vállalatokat sikeres nemzetközi piaci megjelenésükhöz

- olvasható a Nemzeti Reform Programban.

A kedvező makrogazdasági környezet fennmaradása mellett a dokumentum szerint a kormány elkötelezett a fegyelmezett költségvetési politika és az adócsökkentés mellett. Ennek keretében a folyamatosan csökkenő GDP-arányos deficittel 2022-ree elérhető a 60% alatti adósságráta a kormány szerint.

A felvázolt reformprogram további fő pontjai:

• A tavaly kötött megállapodás nyomán a bérekre rakódó közterhek 2022-re a régiós átlag alá csökkenhetnek.
• A vállalatok és az oktatásban résztvevők szorosabb összekapcsolásával nőhetnek a vállalati képzőhelyek, ami tovább segítheti a foglalkoztatás növekedését.
• 2020-ra pedig a gazdaságban meglévő tartalékok aktivizálása révén 1 millió új munkahely létrehozása valósulhat meg 10 év alatt. Ez megfelel a kormány 2010-ben lefektetett fő céljának.
• A szociális hozzájárulási adó csökkentésével folytatódik az alacsony jövedelműek adóékének mérséklése is, amely így 2018-tól az előző évi 46,15%-ról 45,04%-ra csökkent, és a 2020 végére várhatóan 43,16%-ra csökken (az egyedülálló, gyermek nélküli adózók esetében; a családosok esetében már sokkal heterogénebb a kép, a személyi jövedelemadó családi adókedvezménye miatt).
• Készül egy kkv-versenyképességi stratégia az OECD és a magyar kormány közreműködésével, ez idén nyárra lehet végleges. A stratégia hangsúlyozottan a magyar kkv-k versenyképességének és termelékenységének előmozdítását célozza.
   

Intézkedések

A reform programban jórészt már eddig meghozott intézkedések hatásvizsgálata szerepel, de emellett vannak érdekességek is eddig nem ismert intézkedésekkel kapcsolatban.

Felvetik például, hogy a következő években is szükség lehet új állami beruházásokra, fejlesztésekre, például az építőipari ágazati technológia korszerűsítésére, hatékonyságának növelésére, amihez a kormány kész támogatást is adni.

A készülő demográfiai csomaggal kapcsolatos részben kiemelik, hogy a már bejelentett jelzáloghitel-elengedés és bölcsődefejlesztés mellett szóba kerülhet a Babakötvény kiterjesztése. Jelenleg a Babakötvény minden újszülött után 42 500 forintos egyszeri állami támogatást jelent, emellett a szülők által elhelyezett pénz az infláció felett 3 százalékkal kamatozik, illetve évente legfeljebb hatezer forint adójóváírás a befizetések után. A kiterjesztés azt jelentheti, hogy erre a külföldön élők is jogosultak lehetnek, ezt már szintén bejelentették.

A már meghozott intézkedések közül kiemelik a téli rezsicsökkentést, a nyugdíjasoknak tavaly és idén adott Erzsébet-utalványokat, az egészségügyi dolgozók béremelésének előrehozását 2018-ra, a szociális hozzájárulási adó további csökkentését, illetve a januárban életbe lépett újabb célzott áfacsökkentéseket. A konvergenciaprogram szerint ezek a lépések az idén a GDP 0,29 százalékával növelik a költségvetés kiadásait és 0,14 százalékával csökkentik a bevételeit, így összességében 0,43 százalék a hatásuk. A következő években ez a hatás 0,6 százalék környékére kúszik fel.

A legtöbb intézkedés közvetlenül, vagy közvetetten emeli a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét, és ezáltal a fogyasztás bővülését eredményezik. A gazdaságpolitikai lépések közül szintén kiemelendők a kapacitásbővítéseket támogató intézkedések, amelyek nem csak rövid, hanem hosszú távon is javítják a gazdaság növekedési potenciálját

- olvasható a reform programban. Hozzáteszik, hogy a szociális hozzájárulási adó mérséklése javítja a vállalkozások jövedelmezőségét, és ezáltal a termelési tényezők iránti keresletet is erősíti. Így ösztönzőleg hat mind a beruházások, mind a foglalkoztatás alakulására is.

Az a bizonyos fontos fél mondat

A 2019-2022 közötti államháztartási folyamatokról szóló részben lehetünk figyelmesek az egyetlen új utalásra. A konvergenciaprogram ugyanis azt állítja:

A pedagógus, a rendvédelmi valamint a többi, eddig elindult életpálya-modell folytatódásán valamint a jelentős egészségügyi béremelésen túl a költségvetési pálya azzal is kalkulál, hogy 2019-től azoknál az állami tisztviselőknél is megtörténik a béremelés, akiknél még nem került sor minderre.

portfolio.hu