A meteorológusoknak van egy kevésbé ismert, de remek módszerük az éghajlat-változások követésére, az úgynevezett normál.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat egészen 1901 óta vezet ilyet. Elkértük a több mint száz évet felölelő, harmincéves átlagokat tartalmazó adatokat, hogy megnézzük: tényleg egyre forróbb-e az ország - írja az Index. És tényleg.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat pár nappal ezelőtt átállt az úgynevezett 1981-2010-es éghajlati normálra, ami a laikusoknak nem túl sokat jelent, a szakemberek életében viszont nagyon fontos: a normálok alapján lehet levonni következtetéseket az időjárás változásáról. És hát mostanában éppen van egy olyan időjárás-változás, ami elég sok mindenkit foglalkoztat, de még az is ezerszer hallott már róla, akit nem érdekel. Meg fognak lepődni: a klímaváltozás. A témáról nagyon gyakran csak nemzetközi összehasonlításban van szó, pedig az OMSZ-nek rengeteg adata van a magyar időjárási viszonyokról. Sok adatból viszont nehéz következtetéseket levonni, pont erre jók az úgynevezett normálok, és ezért számít a semmitmondó név ellenére nagyon sokat, hogy mit jelent a gyakorlatban ez az átállás.

Sokat emlegettük, ideje tisztázni, mi is egyáltalán a normál: „A meteorológiában általában 30 éves átlagokhoz viszonyítunk, amelyek már elég hosszúak ahhoz, hogy egy-egy szélsőséges, kiugró év hatása ne látszódjon rajtuk, ugyanakkor nem olyan hosszúak, hogy a több évtizedes, tendencia-szerű változásokat elfedje” – magyarázta Kovács Tamás, az OMSZ Éghajlati Osztályának munkatársa. 

Az új, 1981-2010-es normál adatit már figyelte az Index, amiből szépen látszik, hogy Magyarország tényleg melegebb lett tíz év alatt, a felmelegedés viszont nem egyenlő mértékben érinti az egész országot. Kíváncsiak voltunk arra, hogy ennél hosszabb távon is megfigyelhetőek-e változások, ezért elkértük a meteorológiai szolgálattól a korábbi normálok adatait is. 

Mint már kiderült, a normálok harmincéves időszakot fednek le, viszont tízévente átállnak újabbra. A következtetésekhez most jön egy csomó ábra, ezekhez elöljáróban azt érdemes tudni, hogy az ábrázolt adatok országos, területi átlagot jelölnek, magyarul, a következtetések csak Magyarországra vonatkoznak. Az adatok az OMSZ úgynevezett hosszútávú éghajlati adatsorai, amelyekből kiszűrték az olyan torzításokat, mint a műszercsere, vagy az állomás környezetének megváltozása.

A magyar adatokból is egyértelmű a felmelegedés

Az alábbi grafikonon az látszik, hogy a különböző normálok (azaz harminc évet felölelő adatok) átlaga hogyan változott. A tendencia egyértelmű: 9,6 Celsius-fokról indultunk, a legfrissebb időszakban pedig már 10,4-nél tartunk. De az is eléggé beleég az ember retinájába, hogy az utolsó három időszakban milyen meredek az emelkedés. Mondhatjuk úgy is, hogy itt, már ezen az egy grafikonon tagadhatatlanul látszik a globális felmelegedés. A szakemberek egyébként az éghajlat-változási vizsgálatokban az 1961-1990-es időszakot tekintik referenciának, vagyis az 1981-2010-es adatokat ehhez kell hasonlítani.

Az országos havi középhőmérséklet koordinátatengely öt fokonként jelölt, ezért nem annyira kiugró a külünbség, de még így látszik, hogy a júliusban (a másik tengelyen a betűk a hónapok kezdőbetűi) elég nagy az eltérés. Meg az elején, januárban. Úgy tűnik, hogy a leghidegebb hónapok lettek sokkal melegebbek, és a legmelegebbek még melegebbek, az ősz és tavasz kevésbé változott.

Itt van viszont egy számszerűsített ábra, hónapokra lebontva a viszonyítási időszakhoz (1961-1991) mért hőmérséklet-változással. Azaz a legfrissebb, 1981-2010-es adatokhoz képest ennyit melegedtünk:

Az első három ábrán látható az egyértelmű melegedés, ezt az OMSZ statisztikai vizsgálatai is alátámasztják. A nyár melegszik a leginkább (több mint egy fokkal), a legkisebb változás ősszel mérték. Feltűnő, hogy lehűlés sehol nem látszik. 

Az eső viszont nem könnyű eset

Az OMSZ elkészítette a csapadékösszegek változásait ábrázoló grafikonokat is. Kovács szerint a csapadékmennyiség természeténél fogva egyébként is jóval változékonyabb, mint például a középhőmérséklet, így a következtetések levonásakor is óvatosabbnak kell lenni.

Hiába tűnik például úgy, hogy a múlt század elejétől kezdve csökkenő a tendencia, az utóbbi évtizedekben mégis egyre több eső esett. A statisztikai vizsgálatok alapján a változás nem számottevő, vagyis csapadék mennyiségének a megváltozása kisebb, mint a csapadék természetes változékonysága. Azaz, klímaváltozás nélkül is összevissza esne az eső, legalábbis ennyire, mint most, mindenképpen. 

Egyik évben kevesebb van, a másikban több, akkor is, ha csak pár évre nézve úgy tűnik, hogy egyre több vagy kevesebb lenne. Pont arra jók a normálok, hogy ezt a hatást kiszűrjék. Az OMSZ szerint az adatok alapján nem állítható, hogy az utóbbi évtizedekben növekedett az éves csapadékmennyiség.

index.hu (Címlap: Egy fiú víz alá dugja a fejét egy nagykanizsai szökőkútnál - MTI Fotó: Varga György)