A tárcavezető a Magyar- Belarusz Üzleti Fórumon fontosnak nevezte a mostani esemény létrejöttét, és kiemelte, hogy Magyarország az ukrajnai háború szomszédságában mielőbb békét szeretne. Márpedig - mint hangsúlyozta - a világtörténelem tanulsága, hogy a fegyveres konfliktusok tárgyalásokkal érnek véget, a béke tárgyalás útján jött létre.

"A tárgyalás feltételezi a kommunikációs csatornák meglétét, ezért ezek bezárása a létező legrosszabb döntés, hiszen ez nem mást jelent ebben a helyzetben, mint hogy feladjuk a békének a reményét is" - fogalmazott.

Felszólalásában rámutatott, hogy a kétoldalú együttműködésnek manapság komoly határai vannak a szankciók miatt. Ezek kapcsán szavai szerint ismert a magyar álláspont, azaz, hogy a büntetőintézkedések "nem vezettek sehova, nem járultak hozzá, hogy a béke közelebb kerüljön, sőt jobban fájnak nekünk, európaiaknak, mint a címzettnek".

Aláhúzta ugyanakkor, hogy a korlátozások nyitva hagytak olyan területeket is, amelyeken fejleszthető az együttműködés.

Szijjártó Péter öt ilyen területet sorolt fel, elsőként az energetikát. Kiemelte, hogy hazánk energiaellátásának biztonsága szempontjából kritikus fontosságú lesz a jövőben a nukleáris energia, és Belarusz ugyanolyan reaktorblokkokat épít, mint Magyarország, így különösen érdekelt a kormányzat a tapasztalatok cseréjében.

Hangsúlyozta: ehhez erős bizalmi alap szükségeltetik, amelyet kellőképpen megépített az a tény, hogy Magyarország kőolajellátása ma Belarusznak is köszönhetően stabil és zavartalan, hiszen a Barátság kőolajvezeték keresztül halad a területén, amely tranzitot a jövőben is biztosítani fog Magyarország számára.

Mint mondta, a második terület a mezőgazdaság, és nagy lehetőséget jelent a magyar cégek számára, hogy kivételeket kapott az ország az importkorlátozások alól Belaruszban, így a baromfi és a vetőmag szállítása folyamatos jelenleg is.

Fontosnak nevezte ennek kapcsán a gépipari együttműködést is, emlékeztetve, hogy a magyar szántóföldeken dolgozó traktorok egy jelentős részét Belaruszban gyártották.

A miniszter ezt követően a gyógyszer- és egészségipari szektort érintette, leszögezve, hogy a Richter és az Egis hangsúlyosabb jelenlétére számít a kormány Belaruszban, illetve segíti a szükséges gyógyszerek és felszerelések beszerzését a kelet-európai országban.

Az építőiparról szólva arról számolt be, hogy már munkacsoport is létrejött, és teszi a dolgát annak érdekében, hogy még szorosabb legyen az együttműködés.

Végül a környezetipar kapcsán rámutatott, hogy Belarusz hatalmas szén-dioxid-elnyelőképességgel rendelkezik a területén található nagy erdők miatt, így a klímavédelmi együttműködés új lehetőségek előtt áll.

Továbbá közölte, hogy Belarusz szerepel azon a listán, amelyen az a tizenöt ország van, ahonnan a vendégmunkások behozatala könnyített módon tud megtörténni. Illetve elmondta, hogy a felek kicseréltek 6850 fuvarengedélyt, így a kamionforgalom kellő mennyiségben tudja segíteni a kereskedelmi tevékenységet.

"A két kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a szankciók által nem érintett területeken a gazdasági együttműködés minél szorosabb lehessen, és abból minél többet tudjanak profitálni a magyar és belarusz vállalatok, végső soron a magyar és belarusz emberek" - jelentette ki. (MT)