h i r d e t é s

Szlovákiában intézkedtek a sertéspestis ellen, Magyarország még mindig titkolja

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Szlovákiában intézkedtek a sertéspestis ellen, Magyarország még mindig titkolja

2019. október 06. - 08:43

 

Hatósági titkolózás, kiszivárgott intézkedési tervek, rejtélyes tűzesetek, na és persze az egy hét múlva sorra kerülő helyhatósági választás árnyékában terjed a sertéspestis Magyarországon.

Kétség nem fér hozzá, hogy Szlovákiába épp Magyarországról kerül át a sertéspestis. - TASR-felvétel

Mi köze a sertéspestisnek a helyhatósági választáshoz? Egy normális országban persze az lenne az evidens válasz, hogy „Semmi!”, de Magyarországon nagyon szoros az összefüggés. Mindez legutóbb egy, a hvg.hu által nyilvánosságra hozott intézkedéstervezet alapján derült ki. Mint ismert, a sertéspestis tavaly óta van jelen (ismét) komolyabb mértékben Magyarországon, míg korábban főleg az ország keleti részein tapasztalták, egy hete már a budakeszi vadasparkban is több száz vaddisznó pusztult el a kór következtében. Szlovákiába is a legnagyobb valószínűséggel Magyarországról érkezett a pestis, hiszen először a szlovák–magyar országhatár közelében, a tőketerebesi járásbeli Őrös községben ütötte fel a fejét házi sertésnél.

Hivatalos hallgatás

Bár a magyar médiában már számos cikk jelent meg arról, hogy a betegség házi sertésekre is átterjedt, a hatóságok, ezt következetesen tagadják, pontosabban leginkább nem mondanak semmit ezzel kapcsolatban. A hvg.hu birtokába került, a mezőgazdasági minisztériumban készített intézkedéstervezet alapján már érthetővé válik, miért. Bár maga a tervezet is világosan leírja, hogy a sertéspestis terjedése miatt a betegség felbukkanásának legkisebb gyanúja esetén is az adott terület teljes sertésállományának kiirtása lenne a legcélszerűbb védekezési eljárás, a készítők azt is megjegyzik, hogy ebben az esetben „számolni kell egyéb, a felszámolás végrehajtásából fakadó kockázatokkal is, így az állattartók érzelmi kötődésével az általa nevelt állatokhoz és az ebből fakadó tiltakozással, politikai következményekkel”. A sertéspestis terjedése szempontjából ugyanis (a vaddisznókat leszámítva természetesen, melyek egyelőre a fő terjesztői a kórnak) éppen az egy-két disznót hizlaló, és azt otthon, saját célra levágó háztáji kisgazdaságok számítanak a legkockázatosabbnak. Ezekben ugyanis még mindig moslékkal, zöldhulladékkal etetik a disznókat, amelyek a szabadban, az udvaron élnek, márpedig a sertéspestis váladékkal terjed, azt akár emberek, madarak is terjeszthetik (a kórokozó csak a sertéseknél okoz tüneteket, megbetegedést), sőt volt már olyan, hogy egy mangalicatelepre úgy jutott be a fertőzés, hogy egy kombájn alváza érintkezett olyan fűfelülettel, ahol jelen volt a kórokozó.

Tízezer embert érintene

Ha az összes veszélyeztetett háztájiban nevelt sertést elpusztítanák, az az agrártárca szerint mintegy tízezer embert (családot) érintene, de a kártalanítás mértéke így sem lenne több nagyjából egymilliárd forintnál, amit ráadásul uniós támogatásból lehetne fedezni. Ezzel szemben, ha a sertéspestis a magyar sertésállomány jelentős részét megfertőzi, akkor az egész ágazat veszélybe kerülhet, ez már közvetlenül vagy közvetve 280 ezer ember megélhetésére lenne hatással, és nemzetgazdasági szinten is mérhető kárt okozna. Elsősorban az export elmaradása révén, a magyar sertésnek ugyanis az utóbbi időben nem csak az EU-ban, de Japánban, Kínában is kialakult a piaca – igaz, a pekingi vezetés már megtiltotta a magyar sertéshús bevitelét az országba.

A házi sertést mégis leölik

A szaktárca egyelőre hivatalosan ötezer házi sertés leölését ismerte el, ami elenyésző a 2,8 millió példányos összállományhoz képest. (Igaz a tendencia csökkenő mértékű, az év első felében 32 ezerrel volt kevesebb sertés, mint egy évvel korábban.) Ehhez képest számos hírportál és lap közölt riportokat olyan sertéstelepek vezetőivel, melyek teljes állományát kiirtották a hatóság emberei – igaz, egyetlen esetben sem a sertéspestis volt a konkrét ok. A legtöbben egyébként éppen azt kifogásolták, hogy nem kaptak pontos indoklást a drasztikus intézkedésekről, és egyelőre azt sem tudják, hogy pontosan mikor és milyen kártérítésre számíthatnak. Pedig a 24.hu által összegyűjtött esetek egyértelműen erre utalnak. Eszerint az irtások a gazdák beszámolói szerint az ország azon területein történtek (főleg Északkelet-Magyarországon, az Alföldön, a keleti határoknál), amelyek a környező országok már hivatalosan is fertőzöttnek minősített területeivel határosak. Az állatok a sertéspestis tipikus tüneteit mutatták: láz, gyengeség, vérzések majd két-három napon belül elhullás. Házisertés-irtások azóta történtek, mióta legalább a vaddisznókkal kapcsolatban elismerték a hatóságok a fertőzést.

Fontos ágazat

A sertéságazat a mostani fertőzéstől függetlenül is fontos politikai kérdés lett az elmúlt években Magyarországon. Az Orbán-kormány egyrészt nagyon komoly népszerűsítő kampányokat indított a fogyasztás növelésére, ennek érdekében még a sertéshús áfáját is csökkentették 5%-ra. Másrészt az állam több százmilliárd forintot fordított a sertéstelepek fejlesztésére – a zsíros üzletekből bőven jutott a NER oligarcháinak is. A 24.hu összeállításából kiderült például, hogy Csányi Sándor mohácsi vágóhídjának felépítését a kormány egyedi döntés alapján finanszírozta. Orbán Viktor veje is érdekelt az üzletben, mint ahogy – természetesen – Mészáros Lőrinc sem maradhatott ki, ő egy mangalicatelepet létesített, amelyet maga a kormányfő adott át. Kósa Lajos, a Fidesz napokban újraválasztott alelnökének édesanyja is vett már sertéstelepet. Ugyanakkor, mint a hírportál megjegyezte, a sertéspestis felbukkanását az elmúlt években újra és újra gyanús tűzesetek is kísérik: 2014 óta négy sertéstelep semmisült meg az állatállománnyal együtt. Ezek között volt olyan is, amikor a Győr-Moson-Sopron megyei Lázi településen csak a sertésistálló égett le, a mellette álló magtár sértetlen maradt, holott az sokkal gyúlékonyabb volt. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azt közölte, hogy a négy esetből kettővel kapcsolatban indult vizsgálat, de egyik esetben sem lehetett megállapítani pontosan a tűz okát, így nem indult semmilyen további eljárás. (ujszo.com)


 

h i r d e t é s