Az eredmények egyszerre tükröznek lendületet és önreflexiót: a vállalatok egyre nagyobb megtérülést tapasztalnak mesterségesintelligencia-befektetéseik kapcsán, miközben fokozódó nyomás nehezedik rájuk az infrastruktúra modernizálására, az innováció kiterjesztésére, a munkaerő átképzésére és a kockázatok kezelésére a mindinkább széttagolt szabályozási környezetben.

„Jelentős különbség van a felkészültségben aközött, ahol a vállalatok tartanak, és amit az MI-ben rejlő lehetőségektől remélnek” – mondta Martin Schroeter, a Kyndryl elnök-vezérigazgatója. „Bár a szervezetek 90%-a úgy véli, hogy rendelkezik az innováció felfuttatásához szükséges eszközökkel és folyamatokkal, több mint a felük technológiai korlátokba ütközik, és kevesebb mint egyharmaduk állítja, hogy munkavállalói valóban készen állnak az MI alkalmazására. Ennek az ellentmondásnak a felszámolása egyszerre kihívás és lehetőség.”

A tavalyi jelentés rávilágított az érzékelt és a valós felkészültség közti különbségre: bár az üzleti vezetők 90 %-a „csúcsszintűnek” ítélte saját IT-infrastruktúráját, mindössze 39% vélte úgy, hogy az valóban készen áll a jövőbeni kihívásokra. Bár azóta történt előrelépés, a feszültség továbbra is fennáll. Az idei év fő megállapításai:

• A megtérülés nő, de az MI kísérleti szakaszban rekedt: A szervezetek 54%-a számolt be pozitív megtérülésről MI-beruházásaik esetében – ez 12 %-os növekedés 2024-hez képest –, ugyanakkor 62% még mindig nem lépett túl a kísérletező fázison.
• A magabiztosság továbbra is meghaladja a valós képességeket: Noha 90% szerint eszközeik és folyamataik lehetővé teszik az új ötletek gyors tesztelését és skálázását, több mint felük szerint az alaptechnológiai infrastruktúrájuk visszafogja az innovációt.
• Az MI átalakítja a munkaerőt, de a készséghiány megmaradt: a válaszadók 87%-a szerint az MI „teljes mértékben” átalakítja a munkahelyeket a következő 12 hónapban, miközben sokan elismerik, hogy munkavállalóik ma még ritkán használják az MI-t, és kevesen rendelkeznek a szükséges technikai tudással.
• A geopolitikai nyomás adatkezelési irányváltásra kényszerít: Bár a felhőalapú megoldások bevezetése egyértelmű előnyöket hozott, a szervezetek most újraértékelik, hol és hogyan tárolják, dolgozzák fel, érik el és védik adataikat az egyre széttagoltabb szabályozási környezetben. A vállalatok emellett a korábbi infrastruktúra problémáival is küzdenek: a vezérigazgatók 70%-a szerint felhőstruktúrájuk „inkább véletlenül, mint tudatos tervezéssel” alakult ki.

Az MI-kiadások és a megtérülési elvárások növekednek – a kiberreziliencia áll a fókuszban

Az iparágaktól és földrajzi régióktól függetlenül az üzleti vezetők arról számoltak be, hogy vállalatuk MI-költése az elmúlt évhez képest átlagosan 33%-kal emelkedett, 68%-uk pedig „jelentős” beruházást hajtott végre legalább egy MI-területen. Az MI-befektetések növekedésével erősödik az elvárás is, hogy azok kézzelfogható értéket teremtsenek – és hogy ezt az értéket meg is védjék. Öt vezetőből három úgy nyilatkozott, hogy idén nagyobb nyomás nehezedik rájuk az MI megtérülésének bizonyítására, mint a tavalyi évben. Mi a legfontosabb felhasználási terület? A kiberbiztonság.

Nyomás alatt a felhő is – a geopolitikai és szabályozási változások új irányokat hoznak

Számos szervezet újra átvizsgálja felhőinfrastruktúráját az új globális szabályozások és az adat-szuverenitással kapcsolatos aggodalmak miatt. A vezetők háromnegyede aggódik a globális felhőkörnyezetben való adattárolás- és kezelés geopolitikai kockázatai miatt, és 65% már módosította is felhőstratégiáját – például adat-visszatelepítéssel, beszállítóik újraértékelésével, és a privát felhőmegoldások felé való elmozdulással reagáltak.

Tehetség és szervezeti kultúra – a felkészültség következő határterülete

Az innováció kiterjesztése során a munkavállalók felkészültsége egyre inkább kulcstényezővé válik – egyszerre jelenthet akadályt és lehetőséget. Bár tízből kilenc vezető szerint az MI a következő évben teljesen átalakítja a munkaköröket, mindössze 29% érzi úgy, hogy munkavállalói készen állnak az MI hatékony használatára, és továbbra is jelentős aggodalmak övezik a szükséges készségek hiányát. Sok szervezet kulturális korlátokkal is küzd – a vezérigazgatók közel fele szerint vállalatuk visszafogja az innovációt (48 %) és túl lassan hoz döntéseket (45%).
„A globális trendek Magyarországon is érvényesülnek: a cégek számára fontos, hogy az MI-t tudatosan és fokozatosan építsék be folyamataikba ott, ahol erre reális a lehetőség, és kézzelfogható értéket teremt – legyen szó hatékonyságról, minőségről vagy innovációról. A technológia adoptálása során a vezetők feladata kettős. Egyrészt a kísérletezés bátorítása, és olyan szervezeti kultúra kialakítása, amely támogatja a munkatársak tanulását és az MI természetes beépülését a mindennapi működésbe. Másrészt ennek biztonsági feltételeinek megteremtése és az adott iparág előírásainak való megfelelés biztosítása” – mondta el Tóth András, a Kyndryl Hungary országigazgatója.

Azok a vállalatok, amelyek előrébb járnak – akiket a jelentés „éllovasok” (pacesetter) néven említ – nemcsak az innovációba fektetnek, hanem tudatosan fejlesztik szervezeti kultúrájukat, munkavállalói képzési programjaikat és vezetői céljaik összehangolását.

Az élen járó cégek az alábbi területeken teljesítenek jobban a lemaradó szervezetekhez képest:

• 32 százalékkal kisebb eséllyel jelölik meg technológiai infrastruktúrájukat az innováció akadályaként,
• 30 százalékkal nagyobb valószínűséggel állítják, hogy felhőinfrastruktúrájuk képes alkalmazkodni az új szabályozásokhoz,
• 20 százalékkal kisebb valószínűséggel számoltak be kiberbiztonsági incidens miatti leállásról az elmúlt évben.

A teljes jelentés elérhető itt: Kyndryl Readiness Report 2025 - Tech and AI Trends

Módszertan
A 2025-ös Kyndryl Readiness Report a Kyndryl Bridge – a vállalat mesterséges intelligenciával támogatott, nyílt integrációjú digitális üzleti platformja – elemzéseit ötvözi 21 ország 3700 felsővezetőjének és döntéshozójának felmérési adataival. A jelentés feltérképezi azokat az ösztönző tényezőket, akadályokat és kompromisszumokat, amelyek befolyásolják, hogy a szervezetek mennyire képesek megvédeni, fenntartani és felgyorsítani működésüket, valamint jövőbiztossá tenni küldetéskritikus folyamataikat.