<p>Egy, a héten közzétett átfogó értékelés szerint a világ nem cselekszik elég gyorsan ahhoz, hogy elkerülje a klímaváltozás legrosszabb hatásait.</p>
<p>A Systems Change Lab által készített, a klímavédelmi intézkedések helyzetéről szóló 2025-ös jelentés megállapítja, hogy a globális felmelegedés 1,5°C-ra korlátozására vonatkozó 45 kulcsfontosságú mutató közül egyik sem teljesíti a terveket 2030-ra, összhangban a 2015-ös Párizsi Megállapodással. Bár a legtöbbjük jó irányba halad, az előrehaladás továbbra is túl lassú és egyenetlen ahhoz, hogy teljesíteni lehessen a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokat.</p>
<p>„Minden rendszer pirosan villog” – mondja Clea Schumer, a Világerőforrás-intézet (WRI) kutatója és a jelentés társszerzője.</p>
<p>„Egy évtizedes késlekedés veszélyesen leszűkítette az utat 1,5°C-ra. A folyamatos előrelépés már nem elég – minden évben nem sikerül gyorsítanunk, a különbség egyre szélesedik, és a emelkedés egyre meredekebb. Egyszerűen nincs idő a habozásra vagy a félmegoldásokra.”</p>
<h3><strong>Az éghajlatvédelmi intézkedések minden ágazatban letértek a pályáról</strong></h3>
<p>A jelentés a Bezos Earth Fund, a Climate Analytics, a ClimateWorks Foundation, a Climate High-Level Champions és a WRI együttműködésében született.</p>
<p>A szerzők által „a valaha volt legátfogóbb ütemtervként” jellemzett dokumentum az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén mutatkozó hiányosságok áthidalására a legtöbb kibocsátásért felelős ágazatokban. Ilyen ágazatok például az energia, a közlekedés, az ipar, az erdőgazdálkodás és az élelmiszerrendszerek.</p>
<p>A 45 értékelt mutató közül hat „nem a helyes útra tért”, 29 „jelentősen eltért a helyes úttól”, öt teljesen rossz irányba halad, ötöt pedig a nem megfelelő adatok miatt nem lehetett értékelni.</p>
<p>Még a korábban sikertörténeteknek tekintett területek is hirtelen veszítenek lendületükből.</p>
<p>Az elektromos járművek a globális autóeladások rekord 22 százalékát tették ki 2024-ben, szemben a 2020-as 4,4 százalékkal. De ahogy megjelent a klímaszkepticizmus, az elektromos járművek növekedése lelassult az olyan főbb piacokon, mint Európa és az Egyesült Államok. A jelentés most az elektromos járművek elterjedését „letért a pályáról”.</p>
<p>A megrekedt előrelépés egy olyan időszakban következik be, amikor a közlekedés az egyetlen ágazat, amely még mindig több kibocsátást termel , mint 1990-ben.</p>
<p>A finanszírozás is elmarad a várakozásoktól. Bár a klímavédelmi magánfinanszírozás 2023-ban elérte a mintegy 1,2 billió eurót, szemben a 2022-es mintegy 750 milliárd euróval, az összeg még mindig messze elmarad a szükségestől.</p>
<p>A fosszilis tüzelőanyagokra fordított közfinanszírozás viszont folyamatosan növekszik. 2014 óta átlagosan nagyjából évi 70 milliárd eurót tett ki, 2023-ban pedig összesen több mint 1,4 billió eurót.</p>
<p>„Nem csupán lemaradunk – gyakorlatilag a legfontosabb tantárgyakban bukunk meg” – mondta Sophie Boehm, a WRI vezető kutatója és a tanulmány társszerzője.</p>
<p>„Alig mozdultunk el a szén fokozatos kivezetése vagy az erdőirtás megállítása terén, miközben az állami finanszírozás továbbra is támogatja a fosszilis tüzelőanyagokat. Ezek az intézkedések nem opcionálisak; ezek a legszükségesebb intézkedések az éghajlati válság leküzdéséhez és az emberiség védelméhez.”</p>
<h3><strong>Kevesebb szén, több klímatechnológia: Ezek a gyorsítás kulcsfontosságú területei</strong></h3>
<h3>A jelentés meghatározza, hogy milyen gyorsan kell a világnak megváltoznia ahhoz, hogy a felmelegedés 1,5°C-on belül maradjon.</h3>
<p>A szénfelhasználásnak több mint tízszer gyorsabban kell csökkennie a jelenlegi ütemnél, ezt a számot a szerzők évente „közel 360 széntüzelésű erőmű” leállításával, valamint az összes jövőbeli projekt leállításával azonosítják.</p>
<p>Mivel a jelenlegi veszteségek percenként 22 futballpályanyi erdő eltűnéséhez hasonlíthatók, és a vállalások sem teljesülnek , az erdőirtásnak kilencszer gyorsabban kell csökkennie.</p>
<p>A gyorsvasúti infrastruktúrát ötszörösére kell bővíteni, míg az olyan régióknak, mint Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland – ahol a marha- és bárányhús-fogyasztás továbbra is magas – más élelmiszer-választási szokásokat kell kialakítaniuk. A jelentés szerint ezeknek a régióknak körülbelül ötször gyorsabban kell csökkenteniük a marha- és bárányhús fogyasztását, legfeljebb heti két adagra.</p>
<p>Ez magában foglalja <strong>a fűvel táplált marhahúst is</strong> , mivel a legújabb tanulmányok kimutatták, hogy ugyanolyan mértékben bolygómelegedést okozó szén-dioxid-kibocsátást eredményez, mint az ipari marhahús.</p>
<p>A szén-dioxid-eltávolítási technológiának is több mint tízszeresére kell növekednie, míg az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának közel 920 milliárd euróval, azaz a jelenlegi fosszilis tüzelőanyag-támogatások nagyjából kétharmadával kell emelkednie.</p>
<h3><strong>A fejlődés pontjai reményt adnak</strong></h3>
<p>Az idei év második negyedévében Európa nettó villamosenergia-termelésének több mint fele <strong>napenergiából</strong> származott . Globálisan a megújuló energia kezdi tükrözni ezt a növekedést.</p>
<p>A jelentés szerint a nap- és szélenergiából termelt globális villamos energia részaránya több mint megháromszorozódott 2015 óta, míg a tiszta energiába történő beruházások 2024-ben második egymást követő évben is meghaladták a fosszilis tüzelőanyagokba történő beruházásokat.</p>
<p>Az olyan új technológiák, mint a zöld hidrogén – vagyis a megújuló energiaforrásokból előállított hidrogén – és a szén-dioxid-eltávolítás, szintén gyorsan terjednek. Valójában a zöld hidrogén termelése egyetlen év alatt több mint négyszeresére nőtt.</p>
<p>„A tiszta energiába történő befektetések ma már meghaladják a fosszilis tüzelőanyagokba történő befektetéseket, és az új technológiák is elterjednek – ez bizonyítja, hogy a fejlődés lehetséges, ha az ambíciók és a befektetések összhangban vannak” – mondja Kelly Levin, a Bezos Earth Fund tudományos, adat- és rendszerváltozásért felelős vezetője.</p>
<p>„A kihívás az, hogy ezeket a sikereket növeljük, és visszafordítsuk a kudarcokat.”</p>
<h3><strong>Az éghajlati célok elérése a „sebesség” kérdése</strong></h3>
<p>A lendület jelei ellenére a jelentés átfogó üzenete határozottan emlékeztet arra, hogy a társadalmaknak sok munka áll előttük a szükséges klímacélok elérése érdekében.</p>
<p>„A felmelegedés 1,5°C-on tartása most egy dologtól függ: a sebességtől” – mondja Bill Hare, a Climate Analytics vezérigazgatója.</p>
<p>„A tudomány egyértelmű: a világ nem halad elég gyorsan. Minden évnyi késlekedés nehezíti a feladatot, és csak a gyors, tartós csökkentések tarthatják elérhető közelségben a 1,5°C-ot.”</p>
<p>Ani Dasgupta, a WRI elnöke és vezérigazgatója óvatosságra int.</p>
<p>„Tíz évvel a Párizsi Megállapodás után a világ kritikus válaszút előtt áll. Vagy bezárhatjuk azokat a rendszereket, amelyek eszkalálják az éghajlati katasztrófákat, vagy felgyorsíthatjuk az átmenetet egy egészségesebb, fenntarthatóbb jövő felé.” (<u><a href="https://www.euronews.com/green/2025/10/22/ten-years-after-paris-the-worl... target="_blank">Euronews</a></u>)</p>
<p>Címlapkép: Egy mérföldkőnek számító új jelentés szerint a világ minden klímacélja tekintetében letért a pályáról - Forrás: Nicholas Doherty/Unsplash</p>