A Cassini-misszió utolsó lehetősége, hogy közelről megvizsgálhassa a planéta holdján a folyékony szénhidrogén alkotta tavakat és tengereket, amelyek a hold északi sarkvidéki régiójában helyezkednek el és az utolsó esély, hogy részletes felvételeket készítsen a felszínről.

A tervek szerint az űrszonda közép-európai idő szerint szombat reggel 8 óra 8 perckor kerül ismét közel a Titánhoz: 21 ezer kilométer per órás sebességgel halad el a Titán mellett, a felszíntől mintegy 979 kilométeres távolságban.

A szombati közeledéssel kezdődik a Cassini missziójának lezárása, vagyis az a 22 kör, amelyet az űrszonda a bolygó és gyűrűi közötti területen tesz meg, majd végül szeptember 15-én belezuhan a Szaturnuszba.

Amikor közel kerül a Titánhoz, a hold gravitációja meghajlítja a Cassini Szaturnusz körüli pályáját, enyhén zsugorítva azt, így ahelyett, hogy a gyűrűkön kívül haladna tovább, azokon belül folytatja útját.

A Cassini radarműszere a Titán metántavainak és –tengereinek változásait kutatja, és először - egyben utoljára – fogja tanulmányozni a Titán kisebb tavainak mélységét és összetételét.

Szintén ez az utolsó lehetőség arra, hogy felkutassák a bolygó "varázsszigetét", azt a titokzatos képződményt a Titán egyik tavában, amely a misszió ideje alatt többször is megváltoztatta külsejét. A kutatók remélik, hogy újabb ismereteket szereznek, amelyek révén kideríthetik, a képződmények hullámok, buborékok, lebegő üledékek vagy valami teljesen más.

A Szaturnusz a Jupiter után a Naprendszer második legnagyobb bolygója, a Jupiter és az Uránusz között helyezkedik el. Gyűrűrendszere számtalan önálló gyűrűből áll, amelyeket többnyire visszatükröződő jégrészecskék alkotnak.

blikk.hu