Szükség van a demokratikus ellenzék választási szövetségére
De kikből is áll a demokratikus ellenzék? Mostanában ismét felerősödött egyesekben az az igény, hogy olyan szervezet álljon ennek az élére, amely a rendszerváltás óta még nem vitt vezető szerepet a hazai politikában - írja a gepnarancs.hu.
Van-e ma Magyarországon olyan demokratikus ellenzéki erő, amely jelenleg, vagy a választásig hátralévő időben, várható támogatottságával képes ezt a feladatot betölteni? Nincs!
A demokratikus ellenzék azokból a pártokból, szervezetekből és csoportosulásokból áll, akik támogatóikkal együtt 2018-ban – az illiberális államot építő, populista autokrata rendszer demokratikus úton történő leváltásával – új köztársaságot akarnak.
Meg lehet- e kerülni a szocialistákat és a Demokratikus Koalíciót ennek a szövetségnek a létrehozásában? Nem, nem lehet megkerülni, mert ők rendelkeznek a legerősebb szervezettséggel és támogatottsággal. Meg lehet-e kerülni a nyugdíjasokat, a cigányságot, a létminimum alatt, vagy a körül élőket, az oktatás és az egészségügy dolgozóit, a szociális szférában és a rendvédelemben tevékenykedőket abban, hogy csatlakozzanak ehhez a szövetséghez?
Nem, nem lehet, mint olyan társadalmi rétegeket, csoportosulásokat, amelyek a legtöbb kárt szenvedték ettől a mostani rendszertől, kormányzástól.
2017 tavaszára ennek a szövetségnek fel kell állnia. Nyilatkozatban kell közzétennie megalakulását és céljait, valamint annak megvalósításához szükséges teendőit. Őszre ki kell dolgoznia a választásokig hátra lévő időre konkrét teendőit. Meg kell találnia szövetségének vezetőjét éppúgy, mint tanácsnoki karát, akik a csatlakozott szervezeteket képviselik. Minden körzetben meg kell neveznie képviselőjelöltjeit, akik kiválasztásánál egyedüli szempont az alkalmasság és a hitelesség kell, hogy legyen – és nem a szervezeti hovatartozás!
Milyen akadályokat kell elhárítani tavaszig? Minden, magát demokratikus ellenzékinek tartó párt – saját súlyának, támogatottságának, erejének megfelelően – vegyen részt ebben, ne akarjon többnek látszani, mint ami valójában – de ne legyen kishitű sem a feladatok vállalásában.
Mindenki tegye félre előítéleteit, s a közös stratégiai cél elérése érdekében ne tegyen olyan taktikai lépéseket, amelyek a jelenlegi hatalomnak bármilyen módon kedveznek! A baloldalt megkerülni nem lehet, nem lehet a szolidaritás, az anyagi biztonság elvét feladni. Ahogy nem lehet – az ország építését illetően – kirekesztés nélkül, a teljes körű társadalmi részvétel elvét sem mellőzni.
Ágh Atilla filozófus, egyetemi tanár helyesen mondta: „Először is, nincs demokrácia jólét nélkül, Nyugaton is csak így volt ez. Viszonylagos általános és tartós anyagi biztonság nélkül homokra épül minden importált és kifényezett demokratikus intézmény. Továbbá nincs effektív, jól működő demokrácia az emberek nagyon nagy többségére kiterjedő és valamennyi társadalmi szférát átfogó politikai részvétel nélkül, mert a mi korunk már a jó kormányzás és a közpolitika világa, nincs már lehetőség semmiféle elitdemokráciára és önmagával társalkodó jó kormányzatra, avagy egy „jó király” színre lépésére.Végül: nincs demokrácia a társadalom szilárd kötőszövete, a széles körű és mély bizalom rendszerének kialakítása nélkül. Mindent összevetve, nincs „új jövő” a társadalom és a természeti környezet teljes értékű újratermelése nélkül, azaz végső soron egy valódi társadalmi konszolidáció nélkül.”
Kell a demokratikus ellenzék választási szövetsége, mint egy falat kenyér. Így, adventi időszakban, ez bátran kijelenthető, mint össztársadalmi kívánság, amely meg kell, hogy valósuljon majd az eljövetelkor. Nincs más választás, ennek nincs alternatívája a populista jobboldali, önkényuralmi rendszertől való megszabadulást illetően!