A rosszul alakuló amerikai gazdasági konjunktúra általában véve aktívabb nyomásgyakorlásra készteti a Fehér Házat, amely az energetikai téren is saját érdekeit próbálja rákényszeríteni másokra. Ennek jó példája az e szektorért felelős különmegbízott, Amos Hochstein nevével fémjelzett, minden áron Oroszországnak az európai piacokról való kiszorítását célzó, jelenleg mindenekelőtt a Balkánra koncentráló doktrína. Ez a Magyarországot is érintő elképzelés a drága cseppfolyósított gázra (LNG) épít, s a diverzifikáció leple alatt új, az eddiginél bizonytalanabb kiszolgáltatottságot erőltetne Közép- és Dél-Európára.
Hatalmas fordulat tanúi lehetnek a megfigyelők az európai gázpiacon: megrendült az elmúlt évtizedekben egyeduralkodó, általában az árakat is diktáló orosz gázmonopólium, a Gazprom helyzete. Nem csupán Európában vannak gondjai a cégnek, hanem Ázsiában is.
A rezsicsökkentés eredményeképpen a magyar háztartásoknak kell az egyik legkevesebbet fizetni a villamos energiáért és a földgázért. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy ezt a magyar fizetésekből kell finanszíroznunk, így abban a tekintetben, hogy ez mekkora terhet jelent a fogyasztóknak, még fasorban sem vagyunk Nyugat-Európával. Ettől függetlenül helyzetünk sokat javult.
Nem valószínű, hogy lesz olyan vezeték, amely a Balkán irányából szállíthatna gázt Magyarországra. Rövid távon ennek nincs hatása az ellátásbiztonságra, az ország gázellátása biztosított, még ha a hivatalos adatok szerint az egy évvel ezelőttinél bő 1,2 milliárddal kevesebb, mindössze 3 milliárd köbméter gáz van is jelenleg a hazai tárolókban - írja az origo.hu.
