Globális szinten is a legrosszabbul teljesítő országok közé került hazánk abban az összevetésben, mely az élelmiszerárak emelkedését összegzi. A Pénzcentrum megkérdezett egy szakértőt, vajon miért épp hazánkban nőttek majdnem a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak, és hogy egyáltalán segített-e az árstop a brutális drágulás megfékezésében?
Raskó György agrárközgazdász szerint jövőre még nagyobb lesz az infláció, mint az idén. Az ársapka, a kereskedőket terhelő extraprofitadó, az energiaárak emelkedése, de leginkább a forint gyengülése – ezek azok a tényezők, amelyek miatt hétről-hétre emelkednek a termékek árai a boltok polcain.
Varga Mihály a pasaréti ferencesek meghívásának eleget téve fejtette ki gondolatait a szankciós politikáról, energiaellátásról, az uniós pénzek kifizetéséről, de beszélt a pedagógusoknak járó béremelés lehetőségeiről is.
A legbefolyásosabb cégvezérek egymás után figyelmeztetnek az amerikai gazdaság állapota miatt. Az évtizedes csúcsokon lévő infláció, az orosz-ukrán háború, valamint a Fed egyre szigorúbb monetáris politikájának együttese pedig a cégvezérek szerint minden bizonnyal elhozhatja a recessziót, a kérdés már csak az, hogy mikor, és meddig tart majd.
A szeptember volt az első hónap, hogy idén visszaesett az átlagkereset reálértéke. Az infláció drasztikus emelkedésével nem tartják az ütemet a bérek, miután a vállalatok egyre kedvezőtlenebb gazdasági környezettel találkoznak. A következő hónapokban még magasabb lesz a pénzromlás üteme, ami hosszú évek óta nem látott visszaesést hoz majd a keresetek vásárlóerejében. - írja a Portfolio
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon az éves drágulás mértéke meghaladta a 20 százalékot. Ez azonban csak a jéghegy csúcs, rengeteg élelmiszer esetében ugyanis odáig jutottunk, hogy nem túlzás azt mondta: „duplájába kerül, mint tavaly”. És ez igaz, a Pénzcentrum legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy olyan, teljesen alapvető élelmiszerek, mint a trappista sajt, a kenyér vagy a tejföl ára gyakorlatilag kétszerese a tavalyinak.
Riasztó képet fest az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének 2020-ra vonatkozó mérése. Azt írják benne, hogy a világon több milliárd ember egyszerűen nem teheti meg, hogy egészséges ételt vásároljon magának vagy a családjának, mert túllépné saját költségvetésének 52 százalékát - ez pedig definíció szerint már a szegénységet jelenti.
