Varga Mihály a pasaréti ferencesek meghívásának eleget téve fejtette ki gondolatait a szankciós politikáról, energiaellátásról, az uniós pénzek kifizetéséről, de beszélt a pedagógusoknak járó béremelés lehetőségeiről is.
A vagyonkezelő alapítványok szabályozását is érintő európai bizottsági javaslatcsomag a Varga Judit igazságügyi miniszter által vezetett alapítványra is jótékony hatással volt: 15 napon belül hiánytalanul eleget tett a 24.hu adatigénylésének, holott februárban válaszra sem méltatta a portált.
A pénzügyminiszter nem is annyira mondta, mint mutatta a Közgazdász Vándorgyűlésen, mekkora válság vár Magyarországra: az idei év utolsó negyedévétől 2023 utolsó negyedévéig recesszió, 20 százalékon tetőző, és 2023 közepéig alig mérséklődő infláció, az idei évre a vártnál sokkal nagyobb költségvetési hiány.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának módosításával megszűnhet az az állapot, hogy szinte valamennyi forgatókönyv esetén kedvezőbb lehetőséget jelent a munkaviszonyban alkalmazottak adóterheihez képest.
A jövő évi költségvetés tervezetéről, így a rezsivédelmi és a honvédelmi alapról, illetve a katáról is beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy "a katára rakódó visszaéléseket felszámolják".
Varga Mihály pénzügyminiszter egy interjúban arra utalt, hogy az évtized végére hazánk az EU nettó kedvezményezettjéből nettó befizetővé válhat, így a tagságunkat át kell gondolni. Több, a miniszternek címzett kérdésre még várja az Index a válaszokat, eközben egy gazdasági elemzővel próbálták megfejteni, van-e reális esély arra, hogy 10 éven belül többet fogunk befizetni az uniós kasszába, mint amennyit onnan kapunk, illetve azt is megnézték, ebben az esetben logikus lépés volna-e hátraarcot vezényelni.
