A rossz közhangulatot a múlt heti mega­tüntetés is tükrözte, s úgy tűnik, a kormányzati reakciók csak tovább szították a felháborodást. Klinghammer István nyilatkozatára válaszul kockásinges mozgalom is alakult, a feketepólós nővérmozgalom mintájára. A Hetek cikke.

A januárban Miskolcról elindult „pedagóguslázadás”, a Tanítanék Mozgalom országossá válása után – Czunyiné Bertalan Judit államtitkár leváltását és az országjáró konzultációt követően – múlt héten megtartotta első ülését az Emmi által létrehívott Köznevelési Kerekasztal. Bár a nyílt légkörűnek mondott megbeszélésen munkacsoportokat neveztek ki a főbb témákra – intézményfenntartás, életpályamodell, tanulói életutak, tartalomfejlesztés, közoktatás és felsőoktatás kapcsolata –, kormányzati részről kezdettől mondogatták, hogy a központosítás visszavonásáról szó sem lehet.

Palkovics László oktatási államtitkár a kerekasztal után úgy nyilatkozott: a központi iskolafenntartó szerv, a Klik nem működik, azt szeptemberig decentralizálni kell, és a megfelelő finanszírozását is biztosítani fogják.

A kerekasztalt a Tanítanék Mozgalom elutasította, közleménye szerint azért, mert csak taktikázás, időhúzás, s a szombatra meghirdetett tüntetés elodázása volt vele a minisztérium célja.

Tény, hogy a minisztérium érdemi szakmai szervezeteket nem hívott meg, míg a szakszervezeteket, az MMA-t, az Iparkamarát és is­meretlen, egyházi kötődésű pedagógus- és diákszervezeteket igen,

és részt vett a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója is, akinek kerekasztalt támogató véleményétől a mozgalom elhatárolódott.

Mendrey László, a PDSZ vezetője kezdetben kiállt a kerekasztal mellett, majd kilépett belőle, s a lapnak erről azt mondta: rájött, hogy ilyen összetételű asztalnál neki személy szerint nincs helye, de a PDSZ részvételéről a hétvégi kongresszusuk dönt majd. A tüntetésre, sztrájkra, parlamenti vitanapra legális nyomásgyakorló eszközökként szerinte mindenképp szükség lesz. A Pedagógus Szakszervezet (PSZ) kezdettől nemet mondott a kerek­asztal-meghívásra, és kötötte magát a korábban megkezdett sztrájkbizottsági tárgyalásokhoz, amelyek végül eredménytelenül zárultak.

A PSZ által múlt szombatra meghirdetett Kossuth téri tüntetéshez rengeteg szervezet és személy csatlakozott, akik a zuhogó eső ellenére megtöltötték a teret és a környező utcákat is. Egyes becslések szerint 20 ezren, mások szerint 50 ezren is lehettek ott, és rengetegen jöttek fel vidékről. Felszólalt a Tanítanék Moz­galmat képviselő tanár, igazgató, diák és szülő, a két pedagógus szakszervezeti vezető és Sándor Mária ápolónő is, akinek a kérésére a tüntetés végén a tömeg 5 perc néma csönddel is kifejezte az elkeseredettségét.

Pedig a szombati tüntetés előtt és után is naponta jöttek hírek a tankerületek által megfélemlített pedagógusokról. Csütörtökön Lázár János miniszter intette a pedagógusokat, hogy bár joguk van tüntetni, „ne balhézzanak”, hanem inkább tárgyaljanak.

Klinghammer István volt felsőoktatási államtitkár a Magyar Nemzet hasábjain fejtette ki véleményét a szerinte értelmetlen és politikai indíttatású tüntetéseken „grasszáló, kockásinges, borotválatlan” tanárokról, akiknek a példamutatás lenne a feladatuk.

Az átlagember meg – Klinghammer szerint – ne alkosson véleményt az oktatásról, ha nincs hozzá kellő szaktudása. Szavai nagy felzúdulást keltettek, a Facebookon tanárok és diákok posztoltak kockásinges képeket, s Nahalka István oktatáskutató válaszcikkben mutatott rá arra, hogy éppenséggel Klinghammer István kijelentései nélkülöznek minden szakmaiságot.

Hétvégén a Publicus Intézet kihozta, hogy az oktatási rendszer állapotával a lakosság több mint fele elégedetlen, s a helyzetért a kormányt tartja felelősnek. A tanárok követeléseivel a válaszadók háromnegyede összességében egyetért, köztük a Fidesz-szavazók kétharmada is.

Palkovics László két napra rá kijelentette, hogy a tiltakozók által megalapított civil oktatási platformot és a szakszervezeteket is várják a Köznevelési Kerekasztalhoz, amelynek munkacsoportjai már a héten munkához látnak. Ugyanakkor beindult egy másfajta kormányzati kommunikáció is, amely a tiltakozók követeléseit pedagógusbér-emelési igényként állítja be, holott ilyen követelés sem a Tanítanék Mozgalom, sem a PSZ részéről nem volt – ők az oktatási rendszer átalakítása mellett a technikai dolgozók 2008 óta befagyasztott béreinek rendezését kérték.

Ezt a szólamot fújta Pósán László fideszes honatya és Orbán Viktor is, aki hétfői parlamenti felszólalásában azt mondta: „megérti a pedagógusok 18 százalék körüli béremelésre vonatkozó kérését”, de most más területeken kell befejezni a béremelést.

Ne helyezzék bérnyomás alá a kormányt – kérte a miniszterelnök, aki az oktatás területén kapott kritikákat komolytalannak nevezte.

Kósa Lajos szerint is „butaság a gyerekek leterheltsége”, de azt is mondta, hogy a közoktatás rendszerébe be kell építeni a kerekasztal által kidolgozott javaslatokat.

Mint utóbb kiderült, a 18 százalékos béremelést a pedagógusok munkaterheinek csökkentéséből okoskodta ki a kormány: ha ugyanis kevesebb lenne a kötelező óraszám, akkor több pedagógusra vagy túlóradíjra, így pedig nagyobb bérköltségre lenne szükség.

A PSZ országos elnöksége hétfőn úgy döntött: továbbra sem vesznek részt a Köznevelési Kerekasztal munkájában, és elkezdik az országos pedagógussztrájk megszervezését. Kedden a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban összeült a Tanítanék Mozgalom által összehívott Civil Közoktatási Platform (CKP), 50 szervezet képviselőinek jelenlétében, s kiadtak egy nyilatkozatot. Eszerint a CPK támogatja a pedagógus sztrájkbizottság 25 pontos, valamint a Tanítanék Mozgalom 4 pontos követeléseit. A CKP elutasítja a kerekasztalt, helyette nyílt, minden érdekelt bevonásával zajló tárgyalásokat akar a kormánnyal.

Három munkacsoportot hoznak létre a tiltakozó akciók koordinációjára, az akut problémák gyors megoldására, továbbá egy hosszú távú stratégia – egy közoktatási és szakképzési törvénytervezet – megalkotására.

„Együtt küzdünk egy működőképes rendszer megvalósításáért ki ennél az asztalnál, ki annál, de a végső cél ugyanaz. Amíg az NPK látja értelmét a kerekasztaltárgyalásoknak, addig hivatalosan nem képviselteti magát a tüntetéseken, de a tárgyalásoknak erőt adhat egy-egy megmozdulás”

– válaszolt Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke arra a kérdésre, hogy részt vennének-e egy esetleges sztrájkban.

Horváth Péter szerint nincs különösebb nézeteltérésük a tiltakozók követeléseivel kapcsolatban. Az intézményfenntartás megoldását elodázhatatlannak tartja, s első körben a pedagógusok óraterhelése és az intézményi önállóság hiánya is könnyen korrigálható. A tananyagfejlesztés, s így a diákok óraszámcsökkentése viszont hosszabb folyamat, mert ehhez az egész oktatásügy koncepcióját, magát a NAT-ot is újra kell majd gondolni.

Hozzátette: a központi fenntartásba vétel célja az iskolák közti különbségek kiegyenlítése volt, miközben tankerületi szinten hasonló módon előjönnek az egyenlőtlenségek. „A fenntartás az állam feladata, s ehhez megfelelő feltételeket kell biztosítania mind szakmailag, mind anyagilag. Ezt a felelősséget az állam nem kerülheti meg, akár központi, akár önkormányzati fenntartás van érvényben” – tette hozzá Horváth.

Hetek / Makki Marie-Rose / atv.hu