Elsőként a Stop Avalon! Tata nevű civil csoport egyik szervezője, Szeidemann Ákos szólalt fel, aki elmondta: egy kisváros lakói és szerelmesei együttesen vívnak csatát. "Amíg csak hasonló esetekről hallottunk, elfordítottuk a fejünket. Óriási hiba volt. De Tata most megálljt parancsolt" – jelentette ki. Hangsúlyozta: néhány éve még a fenntartható fejlődés szabta meg a természet- és környezetvédelem irányelveit, de napjainkban úgy érezni, ami most zajlik, nemhogy fenntarthatatlan, de nem is fejlődés.

Oláh András, a Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület vezetője elmondta: a természeti környezethez való ragaszkodás minden embernek alapvető igénye. Hozzátette: Tata politikusait a lakók azért választották meg, mert bíznak benne, hogy ők képviselni fogják a köz érdekeit, szolgálni fogják a város lakosságát. Ezért arra kéri a város politikusait, hogy mondják el, mit gondolnak erről az esetről, ismertessék saját álláspontjukat.   Lakosné Horváth Alojzia, a Ramsari egyezmény állandó bizottságának egykori elnöke egyebek mellett közölte: miközben a napvilágra kerülő információk sokasodnak, egyre zavarosabbak is. Az egyik ilyen, hogy eleinte 120 szobás építményről beszéltek, most viszont elhangzott olyan is, hogy nincs szobaszám, sőt, nincs megtérülési kényszer sem. Mint mondta, a homályos információk és a bizalmatlanság nem szolgálják az együttműködést, amire ő továbbra is mindenkit biztatna. "Remélem, hogy minél előbb sikerül hatékony párbeszédet létrehozni a résztvevők között" – tette hozzá. 

Badzsó Angéla, az Összefogás a Balatonért Egyesület társelnöke arról beszélt: már nem elég a Balaton, már nem elég, hogy sűrűn lakott területek közvetlen szomszédságában épüljenek gyárak és üzemek, most már Tatára is rá akarják tenni a kezüket. – Megkérdezett titeket az építő, vagy a hivatal, hogy ti akarjátok-e ezt? Volt lakossági fórum, vagy szélesebb körű egyeztetés? – tette fel a kérdést. Kiemelte: ugyanez a helyzet a Balatonnál is, kiszorítják a helyi lakosokat, nincs környezetvédelmi hatástanulmány. Ezt sajnos legtöbbször következmények nélkül megtehetik – folytatta –, hiszen módszeresen leépítették a Környezetvédelmi Minisztériumot. "Nem engedjük tehát, hogy még több természetkárosítás történjen", "nem akartok ide luxusszállodát, és ez így van jól" – szögezte le.  A szervezők a tüntetésen bejelentették: népszavazást kezdeményeznek a beruházásról. 

"Hívom és várom őket a tájékoztatókra"

Michl József polgármester csütörtökön, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzéséből kiderült: az Öreg-tó partjának fejlesztéséről a Magyary-terv tükrében, továbbá a tervezett tóparti szálloda beruházásról kilenc lakossági fórumot hirdetett. Egy másik posztban közzétette a 444.hu megkeresésére adott válaszait, melyben a tüntetőknek is üzent: azt írta, "a kérésüknek megfelelően megtartjuk a lakossági fórumokat. Hívom és várom őket a tájékoztatókra." Mindemellett hangsúlyozta: a tervezett szállodaberuházás helyszíne magántulajdonban van, történetesen az Öreg-tó partján. "Az önkormányzatnak az az álláspontja, hogy amennyiben a jogszabályi feltételeknek megfelel a beruházás, akkor miért ne épülhetne a tóparton? Jelenleg is beépíthető a terület, akár már holnap beadhatja az építési engedély iránti kérelmét a tulajdonos. A városnak azért jó, mert illeszkedik az érintett városrész fejlesztésére vonatkozó elképzeléseinkbe. Megújulhat általa egy hosszú évtizedek óta rendezetlen terület, amelyet így be tudunk kapcsolni a tó körüli turisztikai vonzerők körébe. A tópart ezen része is méltóvá válhat a most felújított Esterházy kastélyhoz."

A tatai eset nem a kivétel, hanem újabban sokkal inkább maga a szabály. Egyfelől egyre több nagyszabású ingatlanberuházás valósul meg vízparti területen, másfelől – az előbbi trendtől nem függetlenül – egyre kevesebb tóparthoz férhet hozzá szabadon a hazai közönség. (nepszava.hu)