A FIDESZ-kormány úgy tűnik, hogy egyre több feladat ellátásával bízza meg a Terrorelhárítási Központot (TEK). Ezek között számos olyan is akad, amiről eddig is azt lehetett gondolni, hogy már rég a TEK látja el azokat.

A média ennek ellenére felkapta a napokban hírt, hogy egy esetleges légiközlekedési bűncselekménynél ezentúl a TEK lenne a végrehajtó és irányító hatóság a kormány rendelettervezete szerint.

Bár a Magyar Nemzet valóban felvetette, hogy esetlegesen a menekültügyi helyzettel vagy emelkedő terrorfenyegetettséggel függhet össze a változtatás, azonban a Belügyminisztérium az újság megkeresésére nem reagált. A kormany.hu weboldalaakkor annyit írt a tervezetről, hogy az állam működése szempontjából fontos tevékenység a légiközlekedés védelme, ezért kiemelt közérdek fűződik ahhoz, hogy a Terrorelhárítási Központ a légiközlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető bármely jogellenes cselekményt elkövető személlyel szemben felkérésre intézkedhessen, amiben szerintem nincs is semmi különös, ha csak az nem, hogy eddig akkor ez kinek a feladata volt, ha nem pont az övék.

A jogszabálytervezet egyébként indokolt pontosításokat tartalmaz, amikor például átvezeti a módosuló kormányrendeleten, hogy a TEK nem pusztán elfoghatja a bűncselekmény elkövetőjét (amihez ráadásul a Be. 127. § (3) alapján bárkinek joga van, akit a részletek is érdekelnek, annak itt a Kúria elvi határozata a kérdésről), hanem elő is állíthatja majd, amit természetesen már nem minden állampolgár engedhet meg magának.

Mivel azonban maga a jogszabálytervezet nem tartalmazott indoklást, így végső soron valóban nyitva maradt a kérdés, hogy az új szabályozás milyen célt is szolgál a gyakorlatban. Arról már beszámoltam, hogy a TEK épp pár hete írt alá megállapodást a Honvédelmi Minisztériummal a kiképzési együttműködésük kapcsán. Korábban eddig is közösen vettek részt repülőtéri gyakorlatokon az érintettek, de közismert, hogy a TEK lényegében a megalapítása óta készül az ilyen jellegű feladatok ellátására. Emlékezzünk például arra a 2012-es hírre, mely szerint a Népliget metróállomás mennyezete állítólag épp a TEK kibelezett gyakorlórepülőjének szállítása miatt sérült meg.

A napokban egy újabb jogszabálytervezet került társadalmi egyeztetésre, amelyhez ezúttal a kormány már indoklást is fűzött. A jogszabálytervezet célja az együttműködő szervezetek felkészítése arra, hogy megfelelő módon elláthassák az ország területén bekövetkező, légiközlekedési vészhelyzetből adódó feladataikat, tehát a témakör igen hasonlatos volt.

Célja továbbá, hogy minimálisra csökkentse a kialakult veszélyhelyzet hatását, különös tekintettel az életmentésre, az emberi élet védelmére, a légi jármű üzemeltetés fenntartására, valamint a vészhelyzet (kényszerhelyzet) hatásainak csökkentésére.

Mint az az indoklásból kitűnik: "a közelmúltban bekövetkezett sajnálatos esemény, a Germanwings légitársaság egyik repülőgépének katasztrófája nyomán Európában is bárhol és bármikor bekövetkezhet olyan váratlan légiközlekedési baleset, amely során az összehangolt cselekvés fontossága és sürgőssége, a hatékony kommunikáció biztosítása elengedhetetlen."

A terrorizmus kérdésén túlmenően a nemzetbiztonság védelme terén sem tűnik úgy, hogy az Orbán-kormány bármiféle fokozódó nyomással vagy épp kockázattal számolna. Legalábbis, ami az információk védelmét illeti, hiszen költséghatékonysági okokra hivatkozva a nemzeti "Bizalmas!" besorolású informácókat ezentúl nem kell az úgynevezett TEMPEST követelményeknek megfelelően védeni.

Az erről szóló jogszabálytervezet alapján csak a külföldi "Bizalmas!" vagy szigorúbb, és a nemzeti "Bizalmas!"-nál szigorúbb rezsim alá tartozó információk védelme kapcsán kell a többek között az elektromos és adatkábelek vonalvezetésére, a rendszer környezetében alkalmazható berendezésekre, árnyékolástechnikai megoldásokra, valamint csökkentett kisugárzású eszközökre vonatkozó TEMPEST elvárásoknak megfelelni.

Költség-haszon elv alapján lehetséges, hogy indokolt az információvédelem ilyen módon történő lazítása, bár a nemzetközi trendek jelenleg - a híradások alapján legalábbis - ezzel épp ellentétes irányba mutatnak. Egyébként - bár már jó pár éve történt - épp hazánkban fordult elő az az eset, hogy az Országházzal szemben egy meglehetősen különös, Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz (am. Észak-Korea) tartozó hajó horgonyzott, amely kapcsán felmerült a gyanú, hogy az távközlési-hírszerzési feladatokat is ellátott.

Ez a gyanúsítás pedig nem lehetett teljesen alaptalan, hiszen 2003-ban Tóth András, a Miniszterelnöki Hivatal polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító államtitkára nyilatkozta azt, hogy az ügy akkori állásában sem mondhat részleteket az akkor pedig már három éves történetről.

victorism.blog.hu (Fotó: Lakatos Péter/MTI)