Egyre többen dolgoznak

A foglalkoztatottak száma 4 millió 420 ezerre nőtt tavaly éves átlagban, ami 1,6%-kal magasabb volt, mint az előző évi létszám. A foglalkoztatottság javulásában a gazdasági reálfolyamatok kedvező alakulása volt a főszerep, de hatottak olyan adminisztratív intézkedések is, mint a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése - ami ellensúlyozni tudta a munkaerőpiacra belépő korosztályok kisebb létszámából adódó forrásszűkülést -, illetve a gyermekgondozási ellátás melletti munkavállalás anyagi eszközökkel történő ösztönzése. 

A foglalkoztatás bővülése tavaly minden korosztályt érintett, de különösen az életkori skála két szélén - ahol egyébként az uniós átlagtól való elmaradásunk is a legnagyobb volt - következett be a legintenzívebb változás.

A fiatal korosztályok foglalkoztatási mutatóinak javulásában közrejátszott a kötelező oktatásban történő részvétel korhatárának a leszállítása, valamint az, hogy a növekvő munkaerőhiány miatt a munkáltatók egyre több diák foglalkoztatására kényszerülnek

- állapítja meg a KSH.

A diákmunka terjedése kedvező folyamatnak mondható, ugyanakkor a tankötelezettségi korhatár 18 évről 16-ra való csökkentése negatív folyamat, hiszen nem támogatja, hogy a munkavállaló minél magasabb képzettséget érjen el; félő ugyanis, hogy akik 16 évesen kilépnek a munka világába, azok nagyon hamar kiárazzák magukat a munkaerőpiacról többek közt a technológiai fejlődés miatt.

Az idősebbek esetében a nyugdíjkorhatár emelése volt a döntő tényező, amely azonban a nőknél a 40 éves szolgálati idő után igényelhető nyugdíj miatt kevésbé markánsan érvényesült. A 2017-es foglalkoztatotti létszámnövekedés a hazai elsődleges munkaerőpiacra korlátozódott, itt közel 2,6%-os bővülés történt, miközben a munkaerő-felmérésben közfoglalkoztatotti alkalmazási formát 12, külföldi munkahelyet pedig 6%-kal kevesebben jelöltek meg, mint egy évvel korábban.

A növekedési ütem az Észak-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon haladta meg jelentősebben az országos átlagot, míg Dél-Dunántúlon a foglalkoztatottak száma elmaradt az előző évitől - állapítja meg a hivatal elemzése, akik úgy vélik, az emelkedő béreknek is köszönhetően nem nőtt tovább a külföldön dolgozók száma.

Erre azonban nem vennénk mérget, a hivatal ugyanis csak azokat tudja követni a felmérésben, akik magyarországi lakcímmel rendelkeznek, tehát, ha valaki megszünteti a hazai lakcímét, és külföldön marad, máris kiesik a statisztikából. Miután a munkavállalási célú kivándorlás már évekkel ezelőtt felerősödött, így könnyen lehet, hogy vannak, akik úgy döntöttek, hogy külföldön telepednek le. Ugyanakkor valóban logikus lehet, hogy az emelkedő hazai bérek és a növekvő munkaerőhiány többeket hazacsábítson, ennek azonban egyelőre nincsenek kézzelfogható bizonyítékai.

Az elsődleges munkaerőpiac javulását jelzi, hogy az intézményi munkaügyi statisztika által nem lefedett körre is kiterjedő BM-adatközlés szerint a közfoglalkoztatottak létszáma 2017-ben havi átlagban közel 180 ezer főnek felelt meg, míg 2016-ban még 220 ezer felett volt. A kormány célja, hogy hogy 2020-ig 150 ezer alá csökkenjen a létszámuk. 

A közfoglalkoztatás szerepéről, jövőjéről szóló kormányhatározat egyebek mellett korlátozta a 25 éven aluliak, illetve a szakképzettek közmunka keretében történő foglalkoztatását. "Ez utóbbi intézkedés, kiegészülve azzal, hogy a munkaerőhiány okozta keresletnövekedésből inkább csak az alapfokúnál magasabb végzettséggel rendelkezők tudtak profitálni, tovább rontotta a közfoglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetételét" - magyarázza a KSH. 2017 negyedik negyedévének elején a közfoglalkoztatási programban résztvevők 55%-a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett az egy évvel korábbi 51%-kal szemben.

Érdemes megjegyezni, hogy a közfoglalkoztatottak elhelyezkedését segíti a munkaerőhiány is, ami egyre nagyobb. A munkaügyi adatgyűjtés megfigyelési körébe (költségvetési intézmények, legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, kijelölt nonprofit szervezetek) tartozó munkáltatók 73 ezer olyan üres, vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyet jelentettek, amelynek mielőbbi betöltése érdekében már lépéseket tettek (pl. közvetítő céghez fordultak, hirdetést tettek közzé stb). 

A versenyszférában levő 53,6 ezer üres álláshely - az üres álláshelyek 2,5%-a - 35,6%-kal több a 2016 negyedik negyedévinél. Az összes álláshelyek számához viszonyítva a legtöbb betöltetlen állás az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban volt (5,2%), amit 3,2%-kal a feldolgozóipar, illetve 3,1%-kal az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág követett. A legnagyobb létszámú nemzetgazdasági ágban, a feldolgozóiparban 2017. IV. negyedévben az üres álláshelyek száma már több mint 22 ezer volt, 49%-kal több az előző év azonos időszakinál.

A munkavállalói képviseletek azonban ennél nagyobb munkaerőhiányról beszélnek. Jelenleg 200 ezer képzett dolgozó hiányzik az országból saját felméréseink szerint, miközben folyamatosan csökken az ország népessége, és százezrek dolgoznak külföldön - mondta egy közelmúltbeli rendezvényen Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.

Kevesebben munka nélkül

Tavaly a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet definíciója szerinti munkanélküliek száma 192 ezerre csökkent, amely 43 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban volt. A munkanélküliségi ráta éves átlagban 4,2, ezen belül az év utolsó negyedévében 3,8%-ra süllyedt. A munkanélküliség átlagos időtartama továbbra is viszonylag hosszú (bár csökkenő tendenciát mutat), 2017-ben éves átlagban 16,4 hónapnak felelt meg. Mivel a hazai munkaerőpiac a teljes foglalkoztatottsághoz közeli állapotban van, a munkájukat elvesztők nagy része szinte azonnal el tud helyezkedni. A csak rövid ideig munkanélküliek mellett azonban továbbra is jelentős nagyságrendet képviselnek a legalább egy éve munkát keresők. 2017-ben a munkanélküliek 42,6%-a számított tartósan munkanélkülinek, ami érdemi javulás az előző évi 48,4%-hoz képest.

A munkaerő-felmérésben a 15-74 évesek közül átlagosan 317,2 ezren sorolták be magukat munkanélkülinek, 52 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az önbesoroláson alapuló és az ILO-definíció szerinti munkanélküliek száma továbbra is párhuzamosan mozog, a regisztrált álláskeresők létszáma viszont - vélhetően a közfoglalkoztatás trendalakító hatása következtében - az utóbbi években kismértékben elszakadt tőlük. 

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik a potenciális munkaerő-tartalékot. Az így definiált kategóriába 2017-ben már csak 360 ezren tartoztak, több mint 60 ezerrel kevesebben az egy évvel korábbihoz képest, és ez a tartalék is egyenetlenül oszlott meg a régiók között. 

A területi különbségek a munkaerőpiaci helyzet általános javulásával párhuzamosan sem csökkentek tavaly. Miközben három megyében a munkanélküliségi ráta már a 2%-ot sem érte el (Vas, Veszprém, Győr-Moson-Sopron megye), addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még mindig 8,5%-os volt az értéke.

Hogy alakult a munkaerőköltség?

A munkáltatók élőmunkával kapcsolatos költségét 2017-ben két, egymással ellentétes hatás alakította. A munkaerőköltség mintegy háromnegyed részét jelentő munkajövedelem igen jelentősen emelkedett. Ennek hatását azonban részben ellensúlyozta, hogy tavaly a kedvező gazdasági teljesítménynek köszönhetően a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó általános kulcsát 27-ről 22%-ra lehetett csökkenteni. Így összességében tavaly a munkaerő alkalmazásának egy órára jutó költsége 10%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Mivel a létszámnövekedés üteme meghaladta a teljesített munkaórákét, az egy főre jutó munkaerőköltség az egy órára jutónál több mint egy százalékponttal kisebb ütemben nőtt. 

Forrás: portfolio.hu