Vajon miért nem tiltakozik erőteljesebben a legutóbb kipattant német–amerikai lehallgatási ügy miatt Franciaország, amikor az évek óta folyó kémkedési akció kitüntetett célpontjai közt francia politikusok, üzletemberek voltak?

Erre is van magyarázat, mégpedig az, hogy Párizs is aktívan kémkedik a barátai után. - írja az mno.hu

Németországban lassan egy hónapja hullámzik az NSA-t, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséget és a német hírszerzést, a BND-t érintő botrány, amelyben nagy szerepet játszik a berlini kancellária. Ez utóbbi hatáskörébe tartozik a német kémszervek felügyelete, így minden szál igen magasra vezet. Az Amerikát ért 2001-es terrortámadást követően szorosra fonták a kapcsolatokat a két ország hírszerzése közt. Ennek célja az volt, ne fordulhasson elő még egyszer olyan ügy, hogy német földön készüljenek fel a terroristák a tengerentúli akciójukra.

Az együttműködés értelmében az NSA kéréssel fordulhatott a német társszervekhez, hogy ezt vagy azt a személyt hallgassák le, vonják ellenőrzési körbe telefonbeszélgetéseit, elektromos levelezését. A németek mintegy 120 alkalmazottal és néhány NSA-technikussal a bajorországi Bad Aibling lehallgatóállomásról végezték a munkát. A nagyüzem 2008-ban kezdődött, amikor is az amerikaiak tízezrével álltak elő lehallgatási igényükkel. Az ezt elbíráló hivatal, ha akarta volna, sem tudta volna minden esetben ellenőrizni, hogy jogos-e a kérés, ezt ugyanis hivatalosan terroristagyanúval kellett indokolni. Az egész ügymenet automatikussá vált, így gyakorlatilag minden amerikai kérést végrehajtott a BND.

A terroristaellenes együttműködés aztán szép lassan átcsúszott ipari kémkedésbe, sőt a környező országok politikusainak ellenőrzésébe. Olyan európai nagyvállalatok szerepeltek az ellenőrzési listán, mint az Airbus, az Eurocopter, mindkettő hadiipari létesítmény is, jelentős amerikai konkurenciával, de a németek még „hazait” is feláldoztak az amerikaiakkal való együttműködés oltárán, így a Siemens trösztöt is. Ha ezek és más cégek vezetői üzleti úton tartózkodtak Németországban, szinte automatikusan ráálltak beszélgetéseik, levelezésük ellenőrzésére.

„Barátok után nem kémkedünk.”

Mint a legolvasottabb német újság, a Bild által megszerzett parlamenti jelentés részleteiből kiderült, előszeretettel hallgattak bele a francia külügyminisztérium és az Élysée-palota beszélgetéseibe is. Lehallgatták az Európai Unió számos vezetőjét. Ausztria politikusait is ellenőrizték, az osztrákok azóta már bírósághoz fordultak az ügyben. A botrány szálai Thomas de Maiziere-hez vezetnek, aki jelenleg belügyminiszter, de akkoriban kabinetfőnökként hozzá tartoztak az ilyen ügyek. Sőt, a német sajtó már felveti Angela Merkel kancellár felelősségét is. Így már jobban érthető az is, hogy miért borítottak fátylat gyorsan arra a két éve kiszivárgott ügyre, hogy Merkel magánbeszélgetéseit is lehallgatta az NSA. A lapok gyakran idézik a kancellár akkori mondatát: „Barátok után nem kémkedünk.” Az akkori megállapítás ugyancsak sajátos fényben mutatkozik meg a jelenlegi helyzetben.

De vajon miért ez a nagy csend Párizsban, amikor már sokkal kisebb jelentőségű ügyekben is toporzékolt a külügyminisztérium, a Quai d’Orsay? – tette fel a kérdést a vasárnapi francia lap, a Journal du Dimanche. A francia kormány szóvivője egy múlt heti nyilatkozatában kifejezte, hogy Párizs Berlin iránti bizalma töretlen. „A francia–német barátság túlmutat az eddig napvilágra került értesüléseken, amelyek valóságtartalma amúgy is ellenőrzésre szorul” – fejtette ki Stéphane Le Foll. A párizsi lapok részben annak tudták be a visszafogott választ, hogy a napokban folyt a francia nemzetgyűlésben az új hírszerzési törvénynek a végső vitája, amely körül nem akartak nagy visszhangot kelteni.

Az elfogadott törvény jelentősen kiterjeszti a francia titkosszolgálatok lehetőségeit megfigyelési ügyekben, így különösképpen nem volt érdeke a párizsi kormánynak a túlzott reagálás a német kémtörténetre. A Le Figaro francia napilapnak nyilatkozó hírszerzési szakértő nem is erre tette a hangsúlyt. „A barátok közti kémkedés rendkívül elterjedt – mondotta egy név nélkül megszólaló elemző –, ennek már nincs botrányértéke.” Párizs ezen a téren vezető helyet tölt be, ez lehet a csend magyarázata. Még Robert Gates volt amerikai védelmi miniszter mondotta egy éve, hogy Franciaország az egyik legaktívabb azon országok sorában, amelyek amerikai érdekek után kutatnak. „Mi is kémkedünk a szövetségeseink után, mint ahogy mindenki más” – fogalmazott a szakértő.

mno.hu