h i r d e t é s

Tévútra kényszerítenék a szegény országokat

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Tévútra kényszerítenék a szegény országokat

2022. augusztus 07. - 18:24

Miközben a gazdag világ is a fosszilis energiától függ

A gazdag világ fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos képmutatása teljes mértékben megmutatkozik abban, ahogy reagált az Oroszország ukrajnai invázióját követő globális energiaválságra. Miközben a vagyonos G7-országok arra intik a világ szegény államait, hogy a klímavédelmi aggályok miatt csak megújuló energiaforrásokat használjanak, Európa és az Egyesült Államok könyörög az arab országoknál, hogy azok növeljék az olajkitermelésüket. Németország pedig újraindítja szénerőműveit, miközben Spanyolország és Olaszország az afrikai gázkitermelést pörgeti fel. Továbbá olyan sok európai ország kérte Botswanát a szénbányászatának fokozására, hogy az afrikai országnak meg kell majd háromszoroznia az exportját. - írja a Portfolio

A gazdag világban egyetlen egy ember több fosszilis energiát használ fel, mit amennyi energia összességében 23 szegény afrikai ember számára rendelkezésre áll. A gazdag világ a fosszilis energiahordozók tömeges kiaknázásával vált vagyonossá, amelyek jelenleg energiaigényének több mint háromnegyedét biztosítják. Ezzel szemben a nap- és szélenergia a gazdag világ energiafogyasztásának kevesebb mint 3 százalékát fedi le.

Ennek ellenére a gazdag országok nem finanszírozzák a fejlődő világ fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos új beruházásait.

A világ legszegényebb négymilliárd emberének többsége nem fér érdemi módon energiához, így a gazdag országok könnyedén azt mondják nekik, hogy szintugrással térjenek át az energianélküliségből a napelemek és szélturbinák zöld nirvánájába. Ezt a beígért nirvánát egy vágyálmokból és zöld marketingből álló becsapásnak lehet tekinteni. A világ gazdagjai soha nem fogadnák el a hálózaton kívüli, megújuló energiát – és a világ szegényeinek sem kellene.

Gondoljunk csak a Dharnaival kapcsolatos tapasztalatokra, azon faluéra, amelyet a Greenpeace India első napenergiával működő közösségévé próbált tenni 2014-ben. A Greenpeace kitüntető globális médiafigyelmet kapott, amikor bejelentette, hogy Dharnai nemet fog mondani a "fosszilis energiahordozók iparának csapdájára". Azon a napon azonban, amikor bekapcsolták a napenergiára alapozott villamos energiát, az akkumulátorok órákon belül lemerültek. Egy kisfiú meg akarta csinálni a házi feladatát, azonban nem volt elég áram a család egyetlen lámpájához.

A falu lakóinak megtiltották a hűtő vagy a tévé használatát, mivel azzal kimerítették volna a rendszert.

Nem használhattak elektromos tűzhelyet sem, így továbbra is fát és trágyát kellett égetniük, ami súlyos mértékű légszennyezést okoz. Szerte a fejlődő világban milliók halnak meg a beltéri szennyezés miatt, ami az Egészségügyi Világszervezet szerint ugyanolyan káros hatással bír, mintha az ember naponta két doboz cigarettát szívna el.

A Greenpeace meghívta a faluba az állam főminiszterét, hogy csodálja meg munkájukat. Egy olyan tömeg fogadta azonban, amely "valódi áramot" követelt – olyat, amivel a hűtőt vagy a tűzhelyet lehet működtetni, és amivel a gyerekek meg tudják csinálni a házi feladataikat – a szerintük "hamis áram", vagyis a napenergia helyett, amely egyikre sem képes.

Amikor Dharnait végre rácsatlakoztatták a villamosenergia-hálózathoz, egyre többen hagyták abba a napelemek használatát. Egy szakmai tanulmány ennek egyik fő okát abban látta, hogy a túlnyomórészt széntüzelésből előállított hálózati áram háromszor olcsóbb volt, mint a napenergia. Ráadásul a hálózati áram olyan készülékeket is el tudott látni, amelyeket az emberek szerettek volna, mint a tévé és a tűzhely.

Jelenleg a használaton kívüli napelemes rendszert vastag por borítja, és a projekt helyszínén egy marhaistálló található.

Természetesen a napenergia képes egy mobiltelefont feltölteni, és működtetni egy lámpát, ami hasznos lehet, azonban ez gyakran drágán valósítható meg. Egy új tanulmány India legnépesebb államában található napelemes lámpákról azt mutatta ki, hogy a jelentős támogatások ellenére is a napelemes lámpák a legtöbb ember számára még sokkal kevesebbet érnek, mint amennyibe kerülnek. Az olyan gazdag országokban, mint Németország és Spanyolország, a legtöbb nap- és szélerőművet soha nem telepítették volna, ha nem kaptak volna ehhez támogatást.

A nap- és szélenergia nem képes az iparosításhoz szükséges energiát biztosítani, vízszivattyúkat, traktorokat és gépeket működtetni – amelyek szükségesek ahhoz, hogy az emberek kiemelkedhessenek a szegénységből.

Ahogy azt most a gazdag országok is felismerték, a nap- és szélenergia alapvetően megbízhatatlan. Ha nincs nap vagy szél, nincs áram. Az akkumulátortechnológia nem kínál megoldást: ma világszerte csak annyi akkumulátor van, amely a globális átlagos áramfogyasztást csupán 1 perc 15 másodpercig képes fedezni. Még 2030-ra, a tervezett gyors bővítés ellenére is, az akkumulátorok kevesebb mint 12 percnyi áramfogyasztást biztosítanának. Összehasonlításképpen, Németországban minden télen, amikor a napenergia a minimum szinten van, legalább öt napig, azaz több mint 7000 percig szinte zéró mennyiségű szélenergia áll rendelkezésre.

Emiatt a gazdag világ még évtizedekig főként fosszilis energiahordozókra fog támaszkodni.

A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint még ha a jelenlegi klímavédelmi vállalások teljesülnek is, a gazdag világ energiaellátásának kétharmadát 2050-ben is a fosszilis energiahordozók fogják lefedni. A fejlődő világ látja ezt a képmutatást, ahogyan azt Nigéria alelnöke, Yemi Osinbajo elegánsan megfogalmazta:

A világon senkinek sem sikerült megújuló energiával iparosodnia, és mégis Afrikát arra kérik, hogy megújuló energia használatával iparosodjon, amikor a világon mindenki más tudja, hogy gázüzemű iparágakra van szükségünk a gazdaság működtetéséhez.

Ahelyett, hogy erkölcstelenül blokkolják más országok fejlődését, a gazdag országoknak jelentős mértékben kell az innovációba fektetniük, hogy a zöld energia költségei a fosszilis energiahordozóké alá csökkenjenek. Ily módon a világon mindenki megengedheti majd magának, hogy átálljon a megújuló alternatívákra. Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy a világ szegény országainak fosszilis energiahordozók nélkül kell élniük, akkor az olyan képmutatásnak számít, amely mások életével játszik.



Bjorn Lomborg, Copenhagen Consensus, Stanfordi Egyetem / Portfolio


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s

Clicky