Tiborcz féle 'keszthelyi-modell': Matolcsy hitelből, állami banktól, a törvényeket kijátszva
Hogyan lesz a 360 millió kisebb, mint a 25 millió?
Több cikk is született már a mostanra híres - de még inkább hírhedt - keszthelyi kikötő gyanús eladásáról. Röviden a tranzakció lényege: Orbán Viktor legidősebb lányának férje, Tiborcz István, egy hozzá köthető cégen keresztül tavaly év végén villámgyorsan, egy önkormányzati zárt ülés után, pályáztatás nélkül tudta megvenni a keszthelyi kikötőt és több környező ingatlant. Az ügylet rendkívül sok, a visszaélés gyanújára okot adó részlettel rendelkezik, sokat már megírtak az újságok, de biztos vagyok benne, hogy még sok új apró részletet fognak megírni.
A közérdekű adatigénylés során megszerzett dokumentumok alapján én két fontos elemet szeretnék kiemelni az egész - egyébként szándékosan rendkívül bonyolult – eladási folyamatból. Az első közérthetően bemutatja nekünk, miért van szüksége a rezsimnek a „Matolcsy-hitelre”.A második mozzanat viszont már annyira súlyos törvényszegést sejtet, hogy véleményem szerint az egész eladási ügylet semmis, amit a hatóságoknak ki kell mondaniuk. Emiatt jogi lépéseket fogok tenni az Együtt nevében. Ha az önkormányzatok működését ellenőrző hatóságok elfogadják az itt bemutatott „keszthelyi-modellt”, akkor az egész állami vagyont el lehet adni pályáztatás nélkül. Ennek az ügynek a mostani eseten jóval túlmutató, országos horderejű következményei lehetnek. Érdemes hát megismerni a részleteket.
Mire jó a „Matolcsy-hitel”?
A Tiborczhoz köthető cég (Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.) információim szerint a teljes vételárat a Gránit Bank hiteléből fizette ki. Köztudott, hogy 2013 nyarán a magyar állam 49%-os tulajdonrészt vásárolt a Gránit Bankban és a Széchenyi Bankban. Mára ugye a Széchenyi Banknak híre-hamva se maradt, miután Töröcskei Úr alatt csődbe ment tavaly év végén. Ja, de mégis maradt utána valami: tízmilliárdos tartozás, amit közpénzekből fizettek ki. A mi pénzünkből. A Gránit Bank viszont egyelőre épségben van, és ad is hitelt Orbán vejének. Méghozzá az MNB-t megszálló Matolcsy hiteléből. Az informátorom szerint 360 millió forint plusz ÁFA értékű hitelkeretről beszélünk. Ez az a kedvezményes jegybanki hitel, amit a kereskedelmi bankok 2.5%-os hitelkamattal folyósítanak, a jegybank pedig 0%-on adja a pénzt ehhez. Ez a 0%-os jegybanki hitel pedig növeli a jegybank veszteségét, amit ez idáig eltakart a forint gyengülésén keletkező jegybanki profit.
Ez az eljárás törvényes. Ugyanakkor jól kifejezi a Fidesz által működtetett rendszert. Állami tulajdonú bank ad kölcsönt Orbán vejének kedvezményes kamatozású jegybanki, „Matolcsy-hitelből”. A cehhet majd az állam állja valamikor. Azaz mi.
A „keszthelyi-modell”
A Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. hivatalosan 7 millió forintért vette meg a Keszthelyi Jachtkikötő Üzemeltető Kft-t a keszthelyi önkormányzattól. Mivel ez az érték nem érte el a 25 millió forintos értékhatárt, ami felett kötelező pályázatot kiírni állami tulajdon értékesítésére, ezért az önkormányzat látszólag törvényesen nem is írt ki pályázatot. Igen ám, de a szerződésből egyértelműen kiderül, hogy ez a vételár kifizetés csak azután történhet meg, hogy a Vevő előtte 353 millió forint értékben tőkét emel a megvásárolni szándékozott cégben. Erre az Eladó jogosítja fel, a szerződésben, 4.3. pont: „A tőkeemelés új törzsbetét teljesítésével kerül felemelésre. Az Eladó kijelenti, hogy alapítói határozatában a törzstőke felemeléséhez szükséges vagyoni hozzájárulás (pénzbeli hozzájárulás) szolgáltatása vonatkozásában elsőbbségi jogának gyakorlásáról lemondott, s a pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására Vevőt jelölte ki.” A tulajdonjog csak azután száll át a Vevőre, ha két feltétel teljesül (4.2. pont):
a, megtörtént a tőkeemelés (353 millió forint)
b, kifizették a vételárat (7 millió forint)
Ebből egyértelműen kiderül, hogy tartalmilag és jogilag a 353 milliós tőkeemelés a vétel része, hiszen ez feltétele a tulajdonjog átadásának.
A „keszthelyi-modell” röviden arról szól, hogy a valódi vételárat nem a hivatalos vételár keretében fizetik meg, hanem azt megelőzően tőkeemelés formájában. Így kijátszható az a törvényi előírás, hogy 25 millió forint feletti értékű köztulajdon eladásánál pályázatot kell kiírni.
Gondoljunk csak bele, így minden állami tulajdon eladása kijátszható. Tegyük fel, hogy van egy állami tulajdon, aminek az értéke 5 milliárd forint. Sajnos túl értékes, ki kéne írni pályázatot, ha el akarja adni az állam. De az állam nem akar kiírni pályázatot, mert előre megvan, hogy ki fogja megvenni azt. Ilyenkor azt csinálhatja az állam, hogy létrehoz egy céget, amibe az eladni szándékozott vagyontárgyat helyezi. Minimális alaptőke mellett, tagi kölcsön formájában jut forráshoz hivatalosan az új cég. Utána a Vevővel megállapodik, hogy tőkét kell emelnie ebben a cégben 4.995.000.000 forint értékben, amiből a cég visszafizeti a tagi kölcsönt az államnak. Ezután az állam és a Vevő megállapodik, hogy 5 millió forint vételárat állapít meg a cég megvásárlására. Így lényegében 5 milliárd forintért vette meg az állam barátja az állami tulajdont, csak nem kellett megversenyeztetni.
Emiatt kell a hivatalos szerveknek semmisnek minősíteni a keszthelyi ügyletet. Mert ha ezt így lehet, akkor semmi sincs biztonságban. Mert csak a hivatalos pályáztatás, a verseny tudja garantálni, hogy ne áron alul adjuk el a közvagyont. Emiatt teszek jogi lépéseket az Együtt nevében.
