Az ágazat összárbevétele ezzel ellentétben 2015-ig egyenletesen növekedett, azonban 2016-ra a cégszámhoz hasonlóan az árbevétel is csökkeni kezdett.

A vizsgált időszak első évében 2012-ben 2845 működő vállalkozás 2017-re 2429 darabra zsugorodott. Ezzel párhuzamosan az ágazatban dolgozók létszáma 18 328 főről 17 739 főre csökkent. A piaci szereplők által elért összárbevétel a vizsgált időszak első évében (2012) 173 milliárd forint volt, ami évről évre növekedett a 2015-ös csúcsig, amikor meghaladta a 225 milliárd forintot. Ez 2016-ban azonban már 224 milliárd forintra csökkent.

Az OPTEN cégfluktuációs indexe (CFI), amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja, az időszak elején rendben működőkéhez azt mutatja, hogy a hazai bútoripar szereplői stabilabbak az országos átlaghoz viszonyítva. Az új cégek, és a megszűnő, illetve a szektorból kilépő cégek aránya is kisebb a működő vállalkozások számához mérten, mint a hazai cégstruktúra egészében.

A magyarországi bútor gyártók részesedése az uniós forrásokból jelentősnek mondható. 2013 és 2017 között több mint 9,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a szektorban működő vállalkozások, beruházásaik megvalósítására. A kedvező eredmény nem meglepő annak ismeretében, hogy az elmúlt évek GINOP pályázatainak jelentős részében a gyártással foglakozó cégek voltak favorizálva. Ugyanakkor a kedvezményezettek döntő többsége a kkv szektorból került ki, mivel a nagyvállalatok ezekből a pályázati felhívásokból jellemzően ki voltak zárva.    

A pályázati források jelentős részét a cégek gépesítésbe és telephelyfejlesztésbe invesztálták, ami javítja versenyképességüket, ugyanakkor az iparág minél teljesebb automatizálása mellett sem tűnik el a kézi munkafolyamatokban is jártas faipari szakemberek iránti kereslet. A szektor teljesítményét jelentősen befolyásolja, hogy ezeket a szakembereket mennyire tudják a piac szereplői az országhatárokon belül tartani, mivel Nyugat-Európa jelentős mértékben vonja el hazánkból a tapasztalt bútorkészítő munkavállalókat.

Az olcsó külföldi import térnyerése mellett a szakember hiány lesz az ágazat számára a legnagyobb kihívás a jövőben

– zárja elemzését Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.