h i r d e t é s

Titkosszolgálat és bűnözés

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Titkosszolgálat és bűnözés

2021. november 03. - 06:13

Az Európai Parlament azt szeretné, ha megnyitnák az egykori jugoszláv titkosszolgálat archívumát, mert ily módon a bűnözés elleni harc hatékonyabb lehetne Európában.

A kép illusztráció! - Forrás: NationsGame - Fandom

Az Európai Parlament ezzel kapcsolatos jelentése rámutat arra, hogy az UDBA nevű jugoszláv titkosszolgálat a maga idejében igen aktívan együttműködött a szervezett bűnözéssel nemcsak a Balkánon, de egész Európában.

Az Európai Parlament elítéli, hogy az érintett államok egyáltalán nem sietnek megnyitni a titkosszolgálatok archívumát.

Jugoszlávia két tagállama tagja az Európai Uniónak: Szlovénia és Horvátország. Az UDBA központja Belgrádban volt. Szerbia szeretne bejutni az Európai Unióba. Azt viszont egyáltalán nem szeretné, ha kiderülne, hogy a titkosszolgálatnak milyen szerepe volt a rendszerváltásban vagy a Milosevics rendszer működésében. Annál is kevésbé ragaszkodik ehhez, mert Vucic szerb elnök egykor Milosevics szóvivője volt.

A délszláv háborúk során a titkosszolgálatok bevallhatatlan szerepet játszottak minden egykori jugoszláv tagállamban. Épp ezért az archívumok megnyitása minden bizonnyal várat magára.

És nálunk?

A magyar titkosszolgálatok archívumait is csak igen kis mértékben nyitották meg pedig azokban sok értékes információt őrizhetnek már hogyha valóban nem inkább a megsemmisítésben érdekeltek.

A magyar titkosszolgálatok oroszlánrészt vállaltak abban, hogy a külkereskedelem olyan Cocom listás termékeket hozhatott be az országba (és adhatott át a Szovjetuniónak), melyeket a Nyugat tilalmi listára helyezett.

A szankciók szisztematikus kijátszása évtizedek óta folyt Magyarországon – a titkosszolgálatok igen aktív részvételével.

Kétes üzletemberek igénybevétele az “ügy érdekében” bevált módszernek számított.

Nagy kérdés, hogy ez a gyakorlat véget ért-e a rendszerváltáskor?

Hol van Orbán pénze?

A titkosszolgálat egyik legfőbb feladata az első számú vezető pénzének a biztonságba helyezése. Putyin vagyonát legkevesebb 40 milliárd dollárra becsülik, de biztosat csak az orosz titkosszolgálat tud, amely éberen ügyel a Főnök pénzére.

Magyarországon ebben az ügyben is teljes a félhomály: a magyar miniszterelnök mint bérből és fizetésből élő polgár határozza meg magát. Csakhogy a nemzeti együttműködés rendszerének fenntartásához is hatalmas összegek kellenek. Nem kizárt, hogy Mészáros Lőrinc és a többi oligarcha vagyona erre is szolgál.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is megemlítette, hogy az autokrata rendszerek gyenge pontja a korrupció. Ezen a ponton lehet a legkönnyebben támadni a rendszert. Az USA nagykövetsége épp ezért szorgosan gyűjti az ezzel kapcsolatos információkat.

Bukarestben Laura Codreanu Kövesi ügyész asszony az ő információikra támaszkodva irányította a korrupció ellenes hadjáratot. Ő most az Európai Unió főügyésze. Orbán Viktor óvatosan nem lépett be az európai ügyészségbe, de az vizsgálhat olyan eseteket, amely az uniós pénzek nem magyarországi elköltését illeti. New Yorkban működik egy olyan ügyészség, mely külföldi korrupciós ügyeket vizsgál. Ők buktatták le Malajzia miniszterelnökét, aki csaknem egymilliárd dollár közpénzt tett át a magánszámlájára. Húsz év fegyház lett a jutalma.

Jelenleg a magyar titkosszolgálat elszántan védelmezi Orbán Viktor pénzügyi piramisát. Kérdés, hogy meddíg hiszen a tisztikar egy részét az USA-ban képezték ki. (fuhu.hu)