Mindeközben a jelentős esők után a településeken belül és környékükön is kiterjedt vízfelületek jöttek létre, amelyek élőhelyként szolgálnak a csípőszúnyoglárvák számára. A mesterséges felszínek – kibetonozott árkok, burkolt felszínek, földalatti vízelvezetők – kevéssé alkalmasak arra, hogy azokban az emberre ártalmas szúnyogfajok kifejlődjenek. A katasztrófavédelem szakértői minden esetben megvizsgálják a potenciális élőhelyeket, és kizárólag a humánártalomban szerepet játszó szúnyogok ellen lépnek fel biológiai módszerrel.

Az emberre veszélyes fajok közöl több számára is ideális helyet jelentenek azok a gyepes és erdős területeken kialakuló, de akár településen belül létrejövő kicsi, sekély időszakos vízállások, amelyeket a talajfelszínen összegyűlt víz hoz létre. Ezek a mikrotenyészőhelyek – pocsolyák, árkokban, kertben megálló víz, rejtett vízállások – szervezett biológiai kezelése megvalósíthatatlan, így számítani kell a kifejlett szúnyogok tömeges megjelenésére.

A következő napokban a turisztikailag kiemelt tópartokon – a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó térségében – lesz szúnyoggyérítés, földi kémiai módszerrel dolgoznak a szakemberek. Folytatódnak a korábban megkezdett munkák Szolnok térségében, a Bodrog és a Dráva mentén, valamint Csongrád-Csanád megyében és Sopron környékén.

A szúnyoggyérítés során a szakemberek földi úton, azaz platós gépjárművön rögzített berendezések segítségével permetezik ki a szúnyoggyérítésre alkalmas anyagot. A felhasznált készítmény a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan, az csak több ezerszeres dózisban jelentene veszélyt. Hektáronként mindössze fél litert juttatnak ki belőle, a szer néhány óra alatt le is bomlik. A kezeléseket napnyugta után kezdik meg, leginkább este és éjszakai találkozhatunk a munkát végző járművekkel. A szúnyoggyérítések településszintű programja  megtalálható a katasztrófavédelem honlapján, valamint az önkormányzatok egyedi értesítés alapján, saját csatornáikon is tájékoztatják a lakosságot.