fbpx Tízszeresen túlárazták: Verseny hiánya miatt lesz 340 milliárd a déli vasút | CIVILHETES

h i r d e t é s

Tízszeresen túlárazták: Verseny hiánya miatt lesz 340 milliárd a déli vasút

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Tízszeresen túlárazták: Verseny hiánya miatt lesz 340 milliárd a déli vasút

2021. október 13. - 18:36

 

Mindössze két cég indult a NIF Zrt. Ferencváros-Kelenföldi közötti egy vasúti vagányának az építésért, így jöhetett ki hat kilométerre nettó 337 milliárdos vállalási ár. A nyertes Mészáros Lőrinc. 

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Pofátlanul túlárazták a déli vasúti elkerülő projektnek nevezett hat kilométeres vasútépítést Ferencváros és Kelenföld között – igy szállt bele legutóbb Horváth Csaba (MSZP), Zugló polgármestere a projektbe. Szakmai körökben is úgy vélekednek, hogy az állami NIF (Nemzeti Infrastuktúrafejlesztő) Zrt. által elfogadott 337 milliárd forintos nettó vállalási ár legalább ötszörösen túlárazott. De vannak olyan mérnökök, akik szerint a tízszeresen fogott vastagabban a ceruza a kelleténél. A politikus szerint egyet tehet a kormány: azonnal megsemmisíti ezt a közbeszerzést, illetve nem kötik meg ezt a „pofátlanul túlárazott” szerződést. Ezzel a véleménnyel Zugló polgármestere nincs egyedül, a politikai paletta teljes spektrumán - mínusz Fidesz - kiverte a biztosítékot a közbeszerzési eljárás, amelyben az első helyen a Mészáros Lőrinc közvetlen tulajdonában lévő V-Híd Építő Zrt. végzett 56 milliárd forintos kilométerenkénti árral, a második helyre pedig a lábatlani Dömper Kft. került kilométerenkénti 57,5 milliárdos (összességében 345 milliárdos) ajánlatával. 

Ferencváros és Kelenföld között fekszik az ország legforgalmasabb vasútvonala – száz éve két vágány húzódik itt –, ennek a kapacitását növelné meg plusz egy vágánnyal a kormány. Az első lépés a Déli vasúti összekötő híd bővítése volt, ahol hamarosan elkészül a harmadik híd – így már csak a hiányzó hat kilométeres városi vasútat kellene megépíteni. A kiírásban a NIF Zrt. kikötötte, hogy a másik két vágányon fent kell tartani a vasúti közlekedést, ugyanis enélkül szó szerint leállna a vasúti szállítás az egész országban. Vagyis a projektet nem egyszerű kivitelezni, de arra senki sem számított, hogy végül nettó 337 milliárd forintért viszi el a nyertes Mészáros-érdekeltségű cég érdemi verseny hiányában. A második Dömper Kft. már az első Orbán kormány idején is kapott megbízásokat, az építőipari cég tisztes, 25 milliárdos árbevétellel és egymilliárdos nyereséggel zárta a tavaly évet. Ezek után pályázta meg a cég a 330 milliárdos vasútépítési tendert, de ha már ez sem lenne elég nagy falat, tudható, hogy ajánlatot tett 35 éves sztrádakoncesszióra is.

A V-Híd tavaly 39 milliárdos árbevétel mellett 8 milliárdos nyereséget ért el, vagyis a Mészáros cég is 9 évi árbevételének meglelő üzletet nyert el. Kérdés, hogy mennyire volt valódi a verseny a kétszereplős közbeszerzésben. A korrupciókutatók szerint négy-öt szereplős közbeszerzésnél beszélhetünk érdemi versenyről, ám az feltűnő, hogy egy ekkora megbízásra egyetlen külföldi cég sem tett ajánlatot.

Az elmúlt években a NER leuralta az építőipart, ráadásul az állam a számtalan nagy értékű (százmilliárdos), ám értelmetlen beruházásokkal (Budapest-Belgrád vasút, Atlétika Stadion, sportcsarnok és stadionépítések, Hungexpó-felújítás) önmagában olyan keresletet teremt, amely szűkíti a versenyt, a piacon maradt NER-építőipari cégek pedig már nem bírják teljesíteni a megrendeléseket. (Jól jelzi kormányzati keresletet, hogy csak ezen a héten két - a Váci, illetve a Gubacsi - Duna-híd építésre írtak ki tervezési, valamint kivitelezési pályázatot.) Az eddigi fajlagosan legdrágább tervezett beruházás a szintén Mészáros Lőrinc cége által (konzorciumban) elnyert, Budapest-Belgrád vasútvonal, ahol a 160 kilométer 750 milliárdból épül, vagyis kilométerenként 4,6 milliárdba kerül a tepsilapos Kiskunságban. Ezzel szemben Kelenföldön kilométerenként nettó 56 milliárd forintért épül meg a plusz egy vágány, zajárnyékolással és két megállóval, valamint a hozzá kapcsolódó infrastruktúrával.

A G7 gazdasági portál nemrég összesítette az elmúlt évek nagyobb nemzetközi vasúti projektjeit és fajlagos költségben egyik sem összevethető a mostani árral: a legdrágább egy müncheni vasúti alagút építése volt kilométerenként 38 milliárdért, de még a hazai négyes metró egy kilométere is kijött 30,8 milliárdból. Jól jelzi a hazai projektek túlárazottságát, hogy a Tours-Bordeaux közötti nagy sebességű TGV-vonal kilométerenként 4 milliárd forintnak megfelelő összegért épül, vagyis olcsóbban még a Budapest-Belgrád vasútnál is, amely technikailag egyszerűbb és lényegesen kisebb sebességre tervezett. (nepszava.hu)

Nem túlárazott Mészáros Lőrinc 338 milliárdos vasútfelújítása a kormány szerint

"A sajtóban megjelent hírekben közölt és hivatkozási alapul szolgáló »szakértői« számítások meglehetősen felszínesek, amelyek a beruházás számos aspektusát figyelmen kívül hagyják" - jelentette ki a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

A DK képviselője Arató Gergely és Kocsis-Cake Olivio azt követően adta be írásbeli kérdését, hogy a V-Híd Építő Zrt. közel 338 milliárd forintért nyerte el a Kelenföld és Ferencváros pályaudvar közötti vasúti vágányok bővítését. Emlékeztetnek arra a cikkre is, amelyben n a G7 azt írta, hogy a felújítás költségei olyan óriásprojektekkel mutatnak közelítőleg egyezést, mint a bécsi főpályaudvar vagy a malmői városi vasúti alagút. Éppen emiatt arra keresték a választ, mi kerül ennyibe a felújításon.

Orbán Balázs válaszában azt írta: a beruházás az elmúlt több mint 100 év legnagyobb vasútfejlesztése Magyarországon, amelynek köszönhetően a budapesti elővárosi forgalom legfontosabb szakaszán háromszorosára nőhet a vasútvonal kapacitása. Ennek keretében nemcsak a vágányok bővítése, hanem a meglévő vágányok és műtárgyak átépítése is megtörténik. A fejlesztés során összesen hét vasúti híd épül a vasút mentén több mint 5 km hosszú új vasbeton támfallal együtt. A projekt tartalmazza a hidak kiépítéséhez szükséges közmű-, közút- és hídfőépítési feladatokat is, emellett a vonalszakaszon két új akadálymentes megállóhely is létesül. Mindezen túlmenően 35 ezer négyzetméter zajvédőfal kiépítése és a környező lakóházakban legalább kétezer ablak cseréje is megvalósul a jobb szigetelés érdekében. A fejlesztés megadja a lehetőséget a vidéki nagyvárosaink közötti új közvetlen kapcsolatok létrehozására, emellett hozzájárul, hogy csökkenjen a közútiforgalom terhelése, Budapest pedig ezáltal egy tisztább levegőjű, környezetbarátabb város legyen - zárta válaszát Orbán Balázs. (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s